Hiányod belém fûződött, mint fonal a tûbe. Most mindent, amit teszek, annak színével varrom.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy feszül bennem a hiányod, mint festő előtt a vászon.
2. Lépő talpam tûbe téved, időfonál éled bennem. Lépteim nyomán múltat hímez a jövőm. Pálnagy László
3. Felírtam a neved a szívembe Hogy a szívünk együtt verjen És amikor a legjobban hiányzol Csak végighúzom az ujjam a betûkön. Amy Harmon
4. Bármihez érek: te zendülsz. Nyelved lettem, harangom lettél. Fodor Ákos
5. Önként jött ajakamra, kötött formában, az ének, s vers lett mindenből, bármit is írt le kezem. Publius Naso Ovidius
6. Életem, mit húrjaidon fontál nekem, elkísér, egy kottába írt olthatatlan szenvedély, mert benne él a holnap, minden új remény, amiért élnem kell. Dobrády Ákos
7. Magányt lélegzek, magányt öltök magamra, magányt ürítek. Paulo Coelho
8. Nemcsak bennem nőtt meg a hiányérzet, hanem ezzel egy időben másokban is. Tulajdonképpen hasonlítunk egymásra: mindannyiunknak hiányzik valami.
9. Hiányod homályos szürkeség, szomjúhozlak, sóvárgom érted, jól tudom, nem vezet visszaút, elindulok, talán elérlek.
10. Minden tele van veled: az illatoddal, a lényeddel, az érzékiségeddel. Nem tudlak nem bámulni. Érinteni szeretnélek. Vavyan Fable