Ugrás a tartalomra
Hirdesse minden, mennyire szeretlek;
föld, ég, virág, amire lépsz: a fû!
Egy pillanatra sem szabad feledned,
mert ez az érzés örökéletû.
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér, mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen.
Emily Bronte
-
Szeress! Mélyen és rendíthetetlenül!
Szépen, gyengéden és erősen!
De nézd meg, hogy kit,
Mert a csalódás a földre terít.
Ágai Ágnes
-
Ha szeretsz valamit, sosem engedheted el, még egy pillanatra sem, különben örökre elveszik.
-
A valódi szerelem nem múlik el soha: ha egyszer a szívben megfogalmazódott, örökké virít, s teremjen bár rózsát, vagy tövist, de azért oly fa az, melynek gyökerét meg nem őrli idő, szenvedés, oly boldogság, mely sírunkig elkísér, s oly gyötrelem, mely még a föld alatt sem éri végét.
Toldy István
-
Hozzád vagyok kötve, ragasztva, forrasztva, feloldhatatlanul, széttéphetetlenül. És ez a szerelem, ami bennem él, független mindentől, mindentől, amit te teszel; ez van, létezik és él, és nem fog megszûnni, nem fog elmúlni, mert hatalmas, örök és csodálatos, mint a világ.
Ara Rauch
-
Ha szeretsz valakit, az sosem érhet véget. Továbblépünk, mert muszáj, de az elhunyt a szívünkben marad.
-
Szerelmünk, te szép remekmû, kedvesem,
Örök díszére lesz a földnek és az égnek,
Ó én mûvem, aki istenem vagy nekem!
Guillaume Apollinaire
-
- Tudod, mire vágyom? Hogy ez soha ne érjen véget.
- Hát tedd örökkévalóvá! Csókolj meg... tégy az életed részévé... éreztesd, hogy az én világom te vagy!
-
Ha szeretsz, megszûnik az idő. Minden igaz ölelés örökké akar tartani, s akit szeretek, nem tudom elereszteni, mert akkor újra kizuhanok a paradicsomból, és megint üres lesz az életem.
Müller Péter
-
A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fû. Az ember is. Sorsa, mint a virágé: a pusztaságban egy forró fuvallat, és már tova is tûnt, és ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az halhatatlan, aki szeret.