Ugrás a tartalomra
Hogy halok meg?
Milyen lesz pusztulásom?
A föld elárúl. Magához ölel.
A többi kegyelem.
Kapcsolódó idézetek
-
Hûlő testem átadom a földnek,
Hogy helyettem hozzon létre mást;
S küszöbén az örök elmulásnak
Üdvözlöm az örök haladást!
Ábrányi Emil (ifj.)
-
Eltöm a föld és elmorzsol a tenger:
azt mondják, hogy meghalok.
De annyi mindenfélét hall az ember,
hogy erre csak hallgatok.
József Attila
-
Védekezni fogok. Várrendszerem sérült falait javítgatom, és felkészülök az újabb támadásra. Megvédem boldogságomat. S ha végzetem úgy rendelte, hogy dőljenek össze a falak, megadom magam, pusztuljak el a romok alatt.
Berkesi András
-
Vannak történetek, amik a felejtésnek esnek áldozatul. Amiket nem a természet pusztít el, hanem az ember, azzal, hogy elrejti mások elől. Elássa. Földet szór rá. Titkolja. De a titkok kérdéseket vetnek fel, és minden egyes kérdés újabb titkot szül.
Bauer Barbara
-
Ha ezt a létet összetörted,
Majd támad más a rom felett.
E föld ölén fakad, mi boldogíthat,
S e nap ragyogja itt be kínjainkat;
Ha már ledobtam ezt a terhet,
Legyen, mi lesz, s ahogy lehet.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Közel a vég. Legalábbis a végre vonatkozó lebilincselő jövendölések szerint. Az emberiség történetét rengeteg végítéletre vonatkozó történet tarkítja, amelyek szerint az általunk ismert világra többnyire gyászos pusztulás vár. (...) Bármi legyen is az út, egyvalami sohasem változik a véggel kapcsolatban: rettenetes dolgok történnek a bolygónkkal, mindnyájan meghalunk, a Föld pedig lakatlanná válik.
-
Ez is föld.
A zsíros tavaszból
sercegő nyárra,
könnyes őszre vált.
Termő fa alatt valahol
lakhelyet választok - halált.
Szilágyi Domokos
-
A temetéshez nagyon sok bizalom társul. Része leszel egy olyan földdarabnak, ami felett nincs irányításod. Hogy mi történik veled az eltemetésed után, az más emberektől függ.
Hayley Campbell
-
Fogadom, hogy becsüllek és óvlak téged és a tieidet mindenek felett. Megosztjuk az áldást és a terheket. Szószólód leszek, bajnokod, vigasztalód leszek, és menedéked, míg a halál el nem választ.
-
Úgy szeretem, hogy azt a legtöbben meg sem értenék. (...) Mint ahogy a Föld szereti a Napot. Õ számomra a fény, ha elveszettnek érzem magam. A melegség, ha fázom, és a nevetés, ha már túl régóta esik az eső. (...) Ez egészen más. Szerelmes vagyok a lelkébe. És ha Isten megáldana, azt szeretném megérinteni.