Ugrás a tartalomra
Illatos mezők, friss források,
Oh, nézz csak oda édesem,
Az a mi múltunk szép világa,
Mely el nem veszhet soha sem.
Kapcsolódó idézetek
-
A múlt nem veszik el. Egy anya illata veled marad, akármerre is mész. Ahogy a gyerekkorod is.
-
Ó, hol vagy, te régi lány?
A szemeidre emlékszem talán,
Az illatod bennem él,
Ugye látlak még én?
-
A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tûn elő.
(...)
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt.
Mihai Eminescu
-
Oly érdekes, oly szép ez a világ,
Oly sok szépséget láthat, aki lát.
Ne hunyd be szemed, bátran nézz körül,
S meglátod majd, a szíved mind örül.
Benedek Elek
-
A múlton merengve mindig a szép dolgok jutnak az eszünkbe. Hinni akarjuk, hogy akkor minden olyan volt.
Margaret Eleanor Atwood
-
Mögöttem a múlt szép kék erdősége,
Előttem a jövő szép zöld vetése;
Az mindig messze, és mégsem hagy el,
Ezt el nem érem, bár mindig közel.
Ekkép vándorlok az országuton,
Mely puszta, vadon,
Vándorlok csüggedetten
Az örökkétartó jelenben.
Petőfi Sándor
-
Szépség, szûzesség, ifjúság virága,
Mint tépett párta, hullhat föld porába,
Örökkön él én édes, büszke, drága,
Mennyei mély szerelmem ciprusága.
Juhász Gyula
-
Varázslatos, hogy minden szempillantással kap az ember egy kis ízelítőt a régmúltból. Mintha a múlt feltámadna hamvaiból, s emlékeztetne rá, hogy még mindig itt van.
-
Olyan megőrizhetetlen
egy mosoly, egy csók, egy simogatás,
egy virágillat a nyári kertből,
egy fellobanásnyi mindörökre.
Ágai Ágnes
-
Ha a Tavasz öleli a kerteket,
s ígér künn dús aratást,
Ha a szemed örül, ahogy lát lebegő
virágszirom-havazást,
Ha zápor s napfény zuhog, s frissít
csipkefinom levegőt,
Én itt maradok, sehova se megyek,
nekem ez szép itt, e föld!
John Ronald Reuel Tolkien