Isten otromba magyarázat (...) nekünk gondolkodóknak - sőt méginkább goromba tiltás: ne gondolkodjatok!...

Kapcsolódó idézetek

1. A keresztény mitológia szentháromsága (...) a gondolkodást rabláncra veri, kimondván: "Ezt nem értheted meg, nyomorult ember! Ne is gondolkozz felette, mert ilyenkor még a gondolkodás is halálos bûn"! Bartók Béla
2. Nem! (...) Ne próbálkozz. Csináld, csináld! Vagy ne csináld. Próbálkozni nem lehet.
3. Súlyos hiba túl sokat gondolkodni (...). Az életet nem kiókumlálni kell, nem locsogással leigázni; át kell élni, túl kell élni, úgy, ahogy az ember tudja.
4. Isten, óh keresztény Isten! határozz helyettem! Ne akaratom pörgesse szédült léptemet, vad csillagokban rendelt sorsomért ne vélem számolj! Jó és Rossz úgy összekuszált már - felelhet-e Néked a bódult pille vakító ege alatt? Bár volnék oktalan porszem, számolatlan parány a Sokban, mit vak erő kénye dobál: vak és céltalan erő! de tán mégis beláthatatlan akaratod szerint! óh irgalmazz nékem! s vedd le roskadó lelkemről a felelős akaratot... Török Sophie
5. Légy több megértéssel az emberek iránt. Nem vetted még sohasem észre, hogy az embereknek nehezükre esik a gondolkodás? Meglehetősen fárasztó és kimerítő végiggondolni mindent, az alfától az omegáig. Könnyebb megállni félúton, s a maradékra azt mondani, hogy a többit Isten csinálta... Szilvási Lajos
6. Gondoltál már arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Nem kellesz neki, sőt, több mint valószínû, hogy egyenesen gyûlöl. De nem ez a legnagyobb baj. (...) Hanem az, hogy ő se kell nekünk.
7. Aki nem gondolkodik, bigott; aki nem tud gondolkodni, ostoba; aki nem mer gondolkodni, szolga.
8. Istenben nem hiszek, nekem egy ilyen hatalmas, rettenetes nagy úr ne parancsolgasson, mikor annyit nem tud, vagy nem akar megtenni, hogy aki nyomorult, az ne legyen az, arról már nem is beszélve, hogy mennyi betegség van a világon, az isten meg sehol. És akkor még én menjek majd imádkozni a mennyországba, dicsérjem az urat. De minek kell őt dicsérni? Dicsértem én itt a földön eleget, egyebet se kellett csinálni, csak dicsérni mindig valakit. Ha meg a pokolba kerülök, amire nagyobb az esélyem, akkor meg elégek majd a gyehennán, de minek? Mi végre? Miért kell gyötörni valakit az idők végezetéig, kinek telik ebbe öröme? Istennek? Na, ezért mondom, hogy nem szabad sokáig rágódni a dolgokon, mert előbb-utóbb sûrûsödni, csomósodni kezdenek a dolgok, aztán ott köt ki az ember, hogy lassan begolyózik. Tar Sándor
9. Ha már miénk a gyötrelem, S még gyöngeség rendeltetett, Erőt adj hozzá, Istenem, Hogy ne mutassuk senkinek! Fernando Pessoa
10. Csak az a fontos, nagyságos úr, hogy ne sokat gondolkozzon az ember; ha nem gondolkozunk, nincs semmi baj. Legtöbbször abból lesz a baj, hogy gondolkozni kezdünk. Lev Tolsztoj