Iszonyú szegény életed lenne, ha csak a saját nemzeted értékeit tisztelhetnéd. Ha például csak magyar ételt ehetnél. Mi az egyáltalán? A paprika sem magyar. Árpád, István és Hunyadi János sosem fûszerezték paprikával az ebédjüket. A 16. század előtt azt se tudták itt, hogy mi az.

Kapcsolódó idézetek

1. A magyar ember nem olyan, mint a német, ki burgonyát eszik és a mellett stilszerû otthonnal bír, vagy mint a franczia, ki pot-au-feu-vel ebédel meg, de azt virággal ékes asztalnál költi el. A magyar embernek csak akkor jut eszébe a szép, ha nagyon is jóllakott a jóval. Wohl Stefánia
2. Egy sokszínû világban élünk. A pizza, a gyros, a szushi és az édes-savanyú mártás idegen kultúrák betüremkedései hagymából, szalonnából és paprikából álló univerzumunkba. És szeretjük őket! A paprika is magyar lett, pedig Amerikában őshonos. Az idegeneket nem szeretjük. Az a kérdés, hogy egymást itt Európában, ami nem egy túl nagy kontinens, nem túl sok emberrel, idegennek látjuk vagy sem.
3. Minden, amit az emberi kultúra megérint, "mesterséges" lesz, állat, növény, ember, folyó és agrárerdő. Ezen nem tudunk változtatni, ez a hatás ember mivoltunk egyik meghatározó eleme. A "természetes" paradicsom vagy alma apró és savanyú, majdnem ehetetlen. Csányi Vilmos
4. A magyar búskomorságnak és életuntságnak elsősorban a zöldségek esnek áldozatul - a frissesség, az egészség és a könnyedség szinonimái. A zöldségeket meg kell gyilkolni, le kell mészárolni, mint az állatokat; mindenből, ami élő, amiben vitaminok vannak, ki kell pucolni az életet, az egészséget, aztán ecetbe kell fullasztani vagy zsíros-lisztes rántásba kell fojtani. A zöldség magyar változata a főzelék. Krzysztof Varga
5. A magyarok évszázadokon keresztül hozzászoktak, hogy szépen haljanak meg hazájukért, így sokszor nem jut eszükbe az az egyszerû ötlet, hogy élni is lehetne érte. Lackfi János
6. Az ételt tisztelni kell, hogy ételt nem dobunk ki. Kiskoromban még nem is teljesen értettem ennek az üzenetét, de mára egyre többünknek egyértelmû, hogy hosszú távon nekünk kell alkalmazkodnunk a természetnek ahhoz a körforgásához, ahonnan az ételeink származnak.
7. Nem érted? A mag az élet. A hagyma a rothadás. Az élet a rothadásból kikél... De minden növénynek más a természete. Mint az embernek. Meg köll vele ösmerkednünk. Van olyan, aki csak kövér földben díszlik, mint a mák és a napraforgó, meg a jeges levelû lapu. Van olyan, akinek szegénység a világa. A kövirózsa példának okáért, vagy a borostyán, vagy az őszibarack. Ismét más növények a társas életet szeretik, mint a hangyák vagy a farkasok, vagy az emberek: a fenyőfa, nyírfa, bükkfa. Ismét mások a magányos életet kedvelik, mint a remeték: a diófa, hársfa, birsalmafa, berkenyefa. De berkenyefát soha ne ültess... A berkenyefa... nem terem addig... ameddig az ültetője él. Gárdonyi Géza
8. A gyomor felejt a leglassabban. Lassabban az agynál vagy a nyelvnél. Egy emigráns magyar gyereke vagy unokája már nagy eséllyel nem beszél magyarul, de a sokadik nemzedék is töltött káposztát készít karácsonyra. Ennyi marad az identitásból. Itthon lehet, hogy lassan ennyi se. Nem ismerek statisztikákat, de gyanítom, hogy a magyarok nagyobbik része már nem töltött káposztát eszik karácsonykor, hanem mondjuk pizzát, lazacot, vagy épp szuvidolja a bálnaherét kombu algával. Cserna-Szabó András
9. Amikor olyan ételekkel találkozom, ahol egyszerûen a zöldségek a saját ízüket teljesíthetik ki, akkor úgy érzem, hogy le kell borulnom a természet hatalma előtt, mert lehet valaki fantasztikus séf, lehet valaki csodálatos szakács, de senki sem lehet olyan szenzációsan virtuóz tehetség, mint az anyatermészet, aki pontosan tudja, hogy melyek a legfantasztikusabb ízek. Steiner Kristóf
10. Ha egy olyan csirkét eszem, amiről tudom, hogy szinte halálra kínozták, nem fog ízleni. Egy dolog, hogy ezeknek a csirkéknek amúgy sincs semmilyen ízük, de az igazán rossz szájíz az erkölcsről szól. Amikor ilyet eszem, egy olyan apparátust támogatok, amelynek egyáltalán nem szeretnék a része lenni.