Itt vagyok, egyebet nem tudok, egyebet nem tehetek. Csónakomnak nincs kormánya, sodorja a szél, mely a halál legmélyebb régióiban fúj.

Kapcsolódó idézetek

1. Magam vagyok, mint a szél a pusztán... meghalok, senki se sirat meg... szörnyû egyedül. Anton Pavlovics Csehov
2. Bárhova fordulok, ég és föld üres: ők nincsenek ott, s ezt meg kell szokni. Lelkek, szellemek? Apály sodorja őket. Nincsenek. Szabó Lőrinc
3. Senki nem tud segíteni neki. Senki nem tud segíteni senkinek. A szerelem és a halál között utazom, mint egy versben. Talán csak a szeretet segíthet. Márai Sándor
4. Nem tud elülni a szívem. Arcod látása nélkül egyre küzdök keserves, meddő, parttalan vízen. Rabindranath Tagore
5. Nincs járható út. Elnyel a mélység, De valami van, Ami visszahúz. Alvin és a mókusok
6. Fáj a fejem, a szívem túl nagy, és nem tudom, nem tudom, hol vagy. Forog a világ, elfolyik minden, nekem senkim, de senkim sincsen. Vad Fruttik
7. Csak önmagam tartom bilincsen, Önmagam számára nincs lángom, Szivem, reményem, hangulatom, Erőm, bizalmam, csókom nincsen. Ady Endre
8. A testem nem fog kitartani, hideg és sûrû a levegő, Kezdem elveszíteni az utolsó reményemet is, A kezeim meg vannak kötözve, és nem térhetek haza Az est fényeiben, a te karjaidban akarok meghalni.
9. Magányos csónak a tengeren, A szél sodorja, de megy tovább, Az út végén majd megpihen, Hívogat egy új világ. Tompos Kátya
10. Én mondom (...) semmi, de semmi nincs megírva a szélben, vagy a tenger viharában, vagy az erdei szellőben! Mindenki saját sorsának kovácsa, és én a magam sorsát fogom járni.