Kanyarog a hegedû mennyei hangja, csillog a zongora hangja alatta, gitáron égig szalad a nóta, sok kicsi hópihe hozzá a kotta.

Kapcsolódó idézetek

1. Felsír a hegedû, mintha egy szív sajogna, gyöngéd szív, hol sötét ûr kelt irtózatot! Magas oltár az ég, szomorú és nyugodt; alvadt vértóba fúl immár a nap korongja... Charles Baudelaire
2. Olyan átszellemült a hegedû hangja... szinte anyagtalannak tûnik. (...) Anyagtalan és mégis olyan megfogható, hogy azt hinné az ember, térfogata, három dimenziója van, ha nem tudná, hogy ez a csalóka természetû tünemény csupán a levegő változó gyorsaságú periodikus rezgése. Palotai Boris
3. A magyar líra csodálatos hegedûje még egyre szól. Minél több nemzedék nyüvi, annál érzékenyebb a fája, annál telibb a zengése, s a hanggal, amelyet az új mûvész csal ki a hegedûből, észrevétlenül zendül együtt a régi mesterek százféle tónusú, százféle érzésû hangja. Sárközi György
4. A hegedû nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedû. Gárdonyi Géza
5. Szél szava száguld csörgő fák közt, ünnepi ének csendül halkan. Hópihe-csillag száll le keringve, tenyereden olvad, s cseppként csillan. Ara Rauch
6. A hegedû a maga nyelvén dalol, és hamis lesz tőle minden beszéd. Anne Rice
7. Beakad a hang, és egy ágon libeg tovább, betapad a szó, ahogy a lélek (hopp!) odébb állt. Repdesek melletted, de te nem látsz, nem hallasz, te csak a felhők közt dúdolgatsz. Rúzsa Magdolna
8. Szent karácsony éjszakája... táncot jár a gyertya lángja. Szól a csengő: csingiling. Karcsú fenyő ága ring. Mentovics Éva
9. Szeretnek. Óh milyen könyü a világ! A csillagos ég ringat a karjaiban, lábam alatt szinte muzsikál a föld. Szabó Lőrinc
10. A világ hárfákkal van tele, és mindegyik különböző dallamot játszik. Ezek a dallamok mind összefonódnak, és egy kivételes dallam születik. Ezért olyan gyönyörû a világ.