Két Isten van. Egyik, akiről a papok tudnak, és ez egy tömjénszagú, békés és szelíd Úr. És a másik, melyiknek állam a neve. És ez sem nem békés, sem nem szelíd, sem nem igazságos. Csak éppen hatalmas. Övé az adó és a katona. És az egyetlen, amit ezekért ad: a parancs.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyesek azt állítják, van Isten. Mások azt mondják, nincs Isten. Az igazság valahol a kettő között van. William Butler Yeats
2. Hiszen azt mondják terólad, hogy igazságos és kegyes Isten vagy, miért jut hát egynek minden, a másiknak semmi? Miért adsz az egyiknek vajas zsemlét, a másiknak csak gondokat? Sólem Áléchem
3. A parasztnak igazságot kell szolgáltatni, annyi szent, de parancsolni is kell tudni neki. Az igazság egymagában még nem elég: ha a hatalom gyönge, az igazság célját téveszti. Liviu Rebreanu
4. Megítélésem szerint kétféle ember létezik: az egyik hiszi, hogy van Isten, a másik úgy véli, ő az isten.
5. Az isten nap, éj, tél, nyár, háború, béke, elteltség, éhség. És változik, miként a tûz, amikor elvegyül füstölőkkel, nevet kap aszerint, hogy melyik minek érzik. Hérakleitosz
6. Az Isten egy. Hun isten nincsen, latin isten sincsen, görög isten sincsen. Az isten: Isten; közös atyja és ura minden népnek. Nem harcol dombokért se velünk, sem ellenünk. Gárdonyi Géza
7. Miféle isten az, akinek magyarázatokra van szüksége, és akivel állandóan az igent is meg a nemet is mondatják? Miféle törvényhozó az, aki semmit le nem írt? Miféle négy isteni könyv az, amelyeknek a kelte ismeretlen, s oly kevéssé hiteles szerzői minden lapon ellentmondanak egymásnak? Voltaire
8. Nincs két ember, aki könnyebben tenne mély hatást egymásra és olvadna össze, mint egy öreg pap és egy öreg katona. Alapjában véve egyfajta ember a kettő. Az egyik a földi hazáért áldozta fel magát, a másik a mennyei hazáért; nincs köztük más különbség. Victor Hugo
9. Az adó a bürokráciának, a hadseregnek, a papoknak és az udvarnak, egyszóval a végrehajtó hatalom egész apparátusának az élet­ forrása. Erős kormányzat és erős adók azonosak. Karl Marx
10. Az állam nem szelíd eszközökkel szilárdítja meg pozícióját, az állam nem próbál meggyőzni: nem szívesen avatkozik be, mert természetétől idegen a meggyőzés, sokkal inkább kíván hatást kelteni, kényszeríteni, és bármibe kerül is, el akarja palástolni, hogy az emberi akarat megsértője, szabadságának örökös tagadója. Még ha jót parancsol is, elrontja és bemocskolja azt, mert parancsolja, mert minden parancs a szabadság jogos felháborodását váltja ki; mert a jó, ha úgy parancsolják - az igazi erkölcs, az emberi erkölcs, és nem az isteni erkölcs szempontjából, hanem az ember megbecsülése és szabadsága szempontjából nézve - rosszá változik. Az ember szabadsága, erkölcsössége és méltósága éppen abban rejlik, hogy a jót nem azért teszi, mert megparancsolják neki, hanem mert megérti, mert akarja és szereti. Mikhail Aleksandrovich Bakunin