Ki még nem láthatott soha, ki érted mégis híven ég, teneked adja hő szivét, és vallja: sorsa mostoha, ha nincsen módja látni még.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet arca nem mindig nevet, bús könnyek szántják sokszor, és a múlt gyötörni jár még, az ég is borult, ha visszapillant rája néhanap. Várnai Zseni
2. Vaknak, ki fényt nem kapott, Sose láthat napot, csillagot, Neki mondd, hogy van Isten.
3. Akikkel mostohán bánt a sors, azok önkéntelenül is valahogyan bûnösnek hiszik magukat, s úgy érzik, bûnösségüket nem szabad apró vétkekkel tetézni. Albert Camus
4. A sors mostoha, nem adhatjuk fel soha, minden, mi bennünk él, maga a csoda.
5. A sors megtanított rá, hogy sosem szabad feladni a reményt, ám túlzott mértékben hinni sem ajánlatos benne. A remény olykor kegyetlenül hiú és vak. Carlos Ruiz Zafón
6. Nem látlak én téged soha, soha, sohasem, Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem. Nevedet hiába mondom, könnyemet hiába ontom, A harcok mezején, valahol tőled távol...
7. Én szállok az idővel és a széllel szembe talán, Telve a reménnyel: aki elment, vár még rám. Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám, Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám. Nem büntethet az ég, ha így állok eléd, Lelkemben bûntelenül, Mert hiányzol. Demjén Ferenc
8. Mert minden fájni fog, amit nem adtam, és minden szó, mely kimondatlan maradt. (...) s hiába húnyod be szemed, hogy ne lásson, mert a szívedbe égettem be magam.
9. Van, akivel a sors igazságtalan, Vagyis a helyzete kilátástalan, De aki minden esélyt megkapott Ne követeljen mindig új lapot. Depresszió
10. Akit sorsa meg akar tartani: síriglan - reményben ég el. Akit sorsa el akar veszteni: megveri tehetetlenséggel. Szilágyi Domokos