Mert minden fájni fog, amit nem adtam, és minden szó, mely kimondatlan maradt. (...) s hiába húnyod be szemed, hogy ne lásson, mert a szívedbe égettem be magam.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden szavad Megérint, megéget, Bezár szívembe téged. Edda
2. Szívem zárkájában megvetem halottas ágyad, lemosdatom rólad arcod. Szemfedőként rád terítem a megszakíthatatlan messzeséget. aztán kicsit még úgy létezem, ahogy jó nekem. Megértem, minden tûz addig ég, amíg van, ami táplálja. Pethes Mária
3. Megtanultam, hogy a tüske ott marad az ember szívében. A sok hülyeség után úgy éreztem, örökre kiégtem. Miért nem tudom elmondani anélkül, hogy ne fájjon? Talán mert valahol nem akarom, hogy kettőnk útja elváljon. Children of Distance
4. Ha nem etetnélek, éhen is vesznél, ha nem karolnálak, váltig fekhetnél, ha nem fürkészném, mi bánt, mi fájhat, mikor kis ajkad sírásra lázad; ha szívem írt nem lelne rája, úgy ami fáj, csak fájna, fájna. Várnai Zseni
5. A szívem kitépted, Odaadhatnád a tiédet, De az sem pótol majd téged. Mehringer Marci
6. Elmúlik minden, és megmarad minden. Nem tudnak majd a házról, hol laktam. Nem tudnak majd a testről, amelyben éltem, és nem tudnak majd a lélekről sem, amely igazgatott engem. (...) Elfelejtenek, pedig szavak kérészeit kiabáltam és sírtam hozzájuk. (...) Elfelejtenek, és én velük maradok, mint egy titkos seb. Nem tudtak mit kezdeni velem, és én sem tudtam másképpen akarni az életet. Csak hiányozni fogok, és ez a hiány lesz az én mindenségem. Darvasi László
7. Halott vagyok miattad, s mit se bánod; látod, hogy sorvadok, s nem szánsz miatta; a szerelem bensőmet fölkavarja, s mind keményebbé válsz, gyötör hiányod.
8. Nélküled én még levegőt sem kapok, mert neked adtam a szívemet, és meg vagyok győződve róla, hogy a szíved értem dobog, ezért érzem úgy, hogy egy börtönben vagyok, ahol nincs semmi más, csak fájdalom.
9. És ott állok majd behunyt szemmel, mint aki már szólni nem mer, hogy el sem köszönhettem tőled, hogy elpazaroltam minden időmet.
10. Önmagamról megfeledkezve féltem őt, tudván, hogy elvesztése egyben az én vesztem is. Ha elvennéd tőlem, megvakítanál. Megvakítanád szívemet, lelkemet; arra kényszerülnék, hogy ne lássam többé az élet, a Világ szépségét. Vavyan Fable