Ki tehet róla, hogy porszemként kaptuk az életünket is, az egyetlent? Ki rendelte vajon, hogy a porszem igazsága nélkül értelmetlenné válik az egyetemes jog és igazság is, amelyet nem keresnünk kellene, hajszolni, mint gyermek a szivárványt, hanem ott kellene lennie mindenütt, ahol meghirdették?

Kapcsolódó idézetek

1. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik fölött. Az ember maga ítéli meg magát a tetteivel. Ha valaki elveszi a másik életét, főleg, ha ártatlanét, büntetésből ő is elveszti az élethez való jogát. A gyilkosság így lesz öngyilkossággá, a természet törvényei szerint. Nevezzék bár sorsnak, vagy Isten kezének, a rosszakat végül megítélik, olyan érzékfölötti, természetfölötti módon, amelyet a halandó nem érthet és soha nem is fog érteni. Az igazságtalanság azonban sohasem marad büntetlen, azon egyszerû tény miatt, hogy minden ember meghal. És gyakran úgy halunk meg, ahogyan éltünk.
2. Tudom, mi a sors, tudom, mi az igazságosság. Miért volna a kettő egymással ellentétben? Hát nem törvény bennünk egyformán, mindannyiunkban, anélkül, hogy bárki tanított volna rá, az igazságérzet? És nem sorsszerû a való világ, amelybe akaratunktól és tudatunktól függetlenül beleszülettünk, és amely lépten-nyomon okok és okozatok kapcsolatára tanít? Van jó és rossz, mint ahogy van világosság és sötétség, van élet és halál; s a jónak-rossznak fölismerése nem törvény talán agyunkban és szívünkben, az igazságosság rendszerében? ! Mesterházi Lajos
3. Az életet és az igazságot nem lehet egymástól elválasztani, mert ugyanegy dolognak két oldala. Csak az lehet igazság, ami egy egyetemes életből származott, és csak az az igazi élet, amely az Isten gondolatának igazságát követi.
4. Az ember láthatatlan kicsi porszem a nagy világban, az ember élete alig mérhető parányi egység az idők végtelenségében, és mégis ez a pici porszem, ez a parányi idő mi vagyunk, életünk sok ezernyi változatával, küzdelmével, gondolatával, örömével és bánatával. Jász Géza
5. Nincs igazság. Az igazság emberek által gyártott fogalom, egy idegen test az univerzumban. Nem létezik elvont igazság. De törvény létezik. A különbségnek nyilvánvalónak kéne lennie. Peter Soyer Beagle
6. Mindenki a maga végzetét hajszolja s nem a másét (...). Nem választhatunk. Aki felismeri a végzetét s mégis az ellenkező irányt választja, végül éppúgy ugyanoda ér s éppúgy számot kell adnia ugyanabban a szabott órában, mert minden ember sorsa és végzete éppen akkora, amekkora a világ, melyben lakozik, és amelyben minden ellentét egyaránt benne foglaltatik. (...) Az egyenes és a görbe út végül is egy és ugyanaz, és most, hogy itt vagy, mit számítanak az évek, melyek elteltek azóta, hogy utoljára találkoztunk? Oly téveteg az emberi emlékezet, és ami megtörtént, alig különbözik attól, ami sohasem létezett. Cormac McCarthy
7. Az igazságot nem lehet birtokolni. (...) Egyes ember csak szilánkokra, egy mindannyiunkat megvilágító, nagyobb igazság tükröződésére tarthat igényt - arra is csak futólag. Jorge Bucay
8. Az élet megingathatatlan, állandó törvénye az aljasság. Az ember az aljasságáért kapta büntetésként az életet. Anton Pavlovics Csehov
9. Az egyetemes istennek egyetemes vallást kellett volna kinyilatkoztatnia. Miféle végzet okozza, hogy annyiféle vallás van a földön? Melyik az igazi a sok közül, melyek mindegyike azt tartja, hogy ő az, a többi pedig mind hamis? Joggal hisszük, hogy egyikük sincs ilyen megkülönböztetett helyzetben; a vélemények megoszlása és összeütközése vitathatatlan jele a kiindulópontul szolgáló elvek bizonytalanságának és homályosságának. Jean Meslier
10. Az emberek az univerzumtól várják az értelmet, de az univerzum rideg és érdektelen, és esze ágában sincs értelmet szolgáltatni számunkra; valójában semminek sincs értelme, vagy legalábbis semminek sincs több értelme, mint bármi másnak. Tehát a semmi kis porszemei vagyunk egy ûrben lebegő kavicson, és olyan dolog után kutatunk, amit sosem fogunk megtalálni, vagyis az emberi lét alapjaiban abszurdnak tekinthető. Michael Schur