Ugrás a tartalomra
Ki tudja, hogy mit jelent a boldogság? Biztosan nem azt a rózsaszín felhőt, amit sokan a szó mellé képzelnek, hanem a meztelen terrort. A magányosok előtt álarcban jelenik meg, a legszerencsétlenebbek viszont azok, akik a boldogság nyomait az emlékükben vagy az illúziójukban kutatják.
Kapcsolódó idézetek
-
Kérdezzük meg az emberektől, hogy mit akarnak az élettől. A válasz egyszerû. Boldogságot. Talán ez az elvárás, habár pont az, hogy boldogok akarunk lenni, tart távol attól, hogy azok legyünk. Talán minél többet próbálkozunk, és jobban akarjuk a boldogságot, annál bizonytalanabbak vagyunk, hogy megtaláljuk-e. Elérjük azt a pontot, hogy már fel se ismerjük önmagunkat. Ehelyett csak mosolygunk. Iszonyúan próbáljuk annak a boldog embernek mutatni magunkat, akik lenni akarunk. Míg végül be nem ugrik, hogy mindig is ott volt. Nem az álmainkban vagy a reményeinkben, hanem a tudásban, a kényelemben. Az ismertben.
-
Vannak, akiket elkerül a szerencse, és vannak, akik pechesek. Vannak, akik az égvilágon semmit sem értenek, és vannak, akik fel sem fogják, mi történik velük. Vannak, akik mindennek csak a rossz oldalát látják, és vannak, akik semmiről sem akarnak tudni. Sokan nem mernek szólni, amikor kéne, jó páran összeszorítják a fogukat, megannyian pedig vesztükbe rohannak. Az a lényeg, hogy mi még véletlenül se legyünk ilyenek.
Rébecca Dautremer
-
A boldogságról az égbolt vásznán a nyári zápor után elnyújtózó szivárvány látványa jut eszembe. Sokszínûség. Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy megvan mindened, hanem hogy veled vannak azok, akik számítanak.
-
A világ értelmetlen esemény - és trágyahordalék. De boldogság mégiscsak van. Kell hogy legyen valamiféle beteljesülés, a siker, a gyönyör ritka pillanata, amikor hinni merünk a hazugságainkban is. A boldog ember mint szépséget nyújthatja át saját magát. A boldogságban rejlik a nagy titok. A lényeg, ami után mindenki töri magát.
-
Boldogság vagy boldogtalanság? Magam sem tudom. Csak egy dolog van, amit tudok. Ha jól meggondoljuk, az emberek lehetnek boldogok, és egyúttal boldogtalanok is.
Genki Kawamura
-
Aki örül, az még nem feltétlenül boldog, de aki boldog, az mindenképpen örül is. (...) A boldogság azonban nem az öröm kiteljesedése vagy a szenvedés tökéletes hiánya, hanem a szeretet beteljesedése.
Nádas Péter
-
A boldogtalanság egyet jelent a kudarccal. De végtére is mi a boldogság? Lehetséges minden ébren töltött percben boldognak lenni, napról napra, évről évre? Egyáltalán ér ez annyit, hogy törjük magunkat érte? Hogyan is értékelhetnénk a boldogságot, ha soha nem tapasztaltuk meg a fájdalmat? Néha azt gondolom, hogy azért olyan nehéz rálelni a boldogságra, mert rettegünk a szenvedéstől. Talán elfelejtettük a leckét, amit a lelkünk sötétjéből tanulhatunk meg. Hát nem arról van szó, hogy tudnunk kell megkülönböztetni a csillagot a ragyogásától? Hogy megértsük, milyen érzés a boldogság, amire oly buzgón törekszünk? Egy bánat nélküli élet olyan, mint egy szimfónia basszus nélkül.
Karin Alvtegen
-
Aki azzal foglalkozik, hogy jól érzi-e magát, hogy a körülmények összejátszanak-e végre ahhoz, hogy jól érezze magát, az, feltételezem, hogy ebben az erőlködésében, ebben a nagy csodavárós mosolygásban a legboldogtalanabb, legszegényebb ember közöttünk.
Gerlóczy Márton
-
A boldogság nem egyszerûen a kellemes pillanatok többsége a kellemetlenekkel szemben. A boldogság inkább az, ha az ember az életét a maga egészében értelmesnek látja.
Yuval Noah Harari
-
A szerelem és a boldogság közötti különbség, hogy akik a szerelemről beszélnek, általában szerelmesek, akik viszont a boldogságról, azok többnyire nem boldogok.
Nassim Nicholas Taleb