Ugrás a tartalomra
Édesanyám: haja hó,
nagy csendemen takaró.
Szavam hullik, hó szakad,
szállnak múltból madarak.
Kapcsolódó idézetek
-
Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.
-
Halihó!
Hull a hó!
Megjött a
Télapó.
Hoz a hátán
felhő-málhát,
meg-megrázza
ősz szakállát -
s hull a hó.
Halihó!
-
Szakad a hó, fúj a szél,
kabátomba bújt a tél.
-
Peregnek a percek,
órák és napok.
Te hozod nekünk
a nevető napot,
vidám hóvirágot,
lila ibolyát -
s újra hallhatjuk
a madarak dalát.
-
Itt-ott megbújva dacol még a hó,
Mint félrebillent, összetört hajó.
De másutt táncot jár a napsugár
S az alvó erdőt csókkal illeti.
A márciusi langyos napcsudán
A hóvirág szirmát készítgeti,
S mint erdő szüze - bár rejti magát -,
Õ hirdeti a tavasz hajnalát.
Móra László
-
Amikor télen hullni kezd a hó,
Indul útjára Mikulás apó.
A szél szakállát tépi, lengeti,
De ő kigyelme ezt csak neveti.
Szélnek, viharnak vígan neki vág,
Csak egy arasz neki a nagyvilág.
Egy pillanat: átszáll a tengeren,
Egy pillanat: mindenütt ott terem.
Benedek Elek
-
Még reggel, amikor szólni kezd a csend:
madárdal hangzik, és tûnnek az árnyak,
átjár a drága, vigasztaló tudat,
hogy egyedül is - ott vagyok Tenálad!
Harriet Beecher Stowe
-
A hó a színlelt tisztaság.
Johann Wolfgang von Goethe
-
Anya kezét fogni jó,
hogyha kutya jön,
anya kicsit mosolyog,
a kutya köszön.
Anya kezét fogni jó,
hogyha hull a hó.
Egy szavára elkerül
minden hógolyó.
Károlyi Amy
-
Ember, állat jó kedvébe,
Fagyos télnek vége, vége,
De szép megint a világ!
Hol bús avar volt ősz óta,
Fölcsendül a madárnóta,
S nyílik a sok szép virág.
Benedek Elek