Költő szíve mint a tenger Fél világra folyna; Csak az ember szikla szíve Benne gát ne volna!

Kapcsolódó idézetek

1. Bú, baj között az ember védtelen, De lelke, mint a tenger, végtelen. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
2. Az emberi szív olyan, mint a föld: a fele naptól megvilágított, a másik része viszont árnyékban van. (...) Hogy élünk, az csak azt jelenti, hogy tisztában vagyunk mindevvel, s arra törekszünk, hogy az árnyék ne kerekedjen a fény fölé. Ne bízzon semmiben, ami tökéletes, ne bízzon senkiben, akinek a megoldás a zsebében van. Ne bízzon semmiben, csak abban, amit a saját szíve mond, sugall. Susanna Tamaro
3. Az emberi szív képtelen csak szenvedni, mint ahogy képtelen csak örülni, olyan ember, aki folyton kacagna, éppúgy nincs, mint ahogy nincs olyan, aki folyton tudna zokogni.
4. Lelkünk mély és kifürkészhetetlen, akár a kanyonok világa. Ha valaki beleír valamit, az örökre benne marad, akár a sziklába vésett szó. Ally Condie
5. Az ember szíve olyan, mint a bozót és az erdő. Egyaránt találhatsz benne olyan gondolatokat, mint az oroszlán, de olyat is, mint a vadszamár. Dzsalál ad-Dín Rúmí
6. Olyan kevés biztos pont van a világban, olyan őrült ez az egész. (...) Egy hatalmas, áradó folyó a világ... viszi, sodorja a legtöbb embert magával, álmok, vágyak nélkül... és te olyan vagy nekem, mintha egy szikla lennél, egy biztos pont, melybe kapaszkodom, megtartasz, biztonságot adsz. Nem is értem, miként lehetséges ez... Boldog lehet, aki ismer téged, mert beléd kapaszkodhat, te erőt adsz nekik, melletted szembe tudnak nézni az árral. Gaál Viktor
7. A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten. 30y
8. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Kölcsey Ferenc
9. Az ajak lehet néma. A szív nem. És a szív is megárad olykor, mint a Duna vize. És olyankor kiönt. Gárdonyi Géza
10. Az asszony szíve éppolyan, mint a tenger: nyugodtan, simán dobog, de senki sem lát a mélyére, és ha igen, úgy annak jaj. Rejtő Jenő