Költöztem... de nem úgy, ahogy általában költözik az ember. Nem tervezgettem hónapokig, nem keresgéltem új lakhelyet, nem gyûjtögettem a költözéshez szükséges pénzt. Nem csomagoltam, nem hívtam bútorszállítót, a költözéshez nem kellett segítség. Mert nem házba költöztem, nem lakásba. Egy sokkal szebb, csodásabb helyre. Ahová mindig vágytam. Álmaim otthonába. Hazaköltöztem. Beléd költöztem. A szavaimmal. Szavaimban a lelkemmel. Lelkemben az érzéseimmel.

Kapcsolódó idézetek

1. Költözik... de nincs nála csomag. Nincsenek táskák, bőröndök, dobozok. Mégis, költözik. Csak egyvalamit visz magával. A szívét. Ezzel költözik. Hozzád. A szívével. A szívedbe. Csitáry-Hock Tamás
2. Szép vagy. Ahogy régen. Ahogy mindig. Ahogy most is. De most még szebb. Akkor is, ha bent vihar dúl, ha nem sima a víztükör, ha nem ragyog a Nap, ha... és ezért költözni kell. De most nem a belső ragyogásnak kell kiköltöznie arcodra, szemeidbe, mosolyodba. A külső ragyogásnak kell beköltöznie lelkedbe. Csitáry-Hock Tamás
3. Otthont építesz... gyûjtesz rá, megveszed az építőanyagokat, mestereket keresel, terveztetsz, tervezel, szervezel, és végül felépül. Életed legnagyobb vállalkozása. Amire annyit készültél, amiről annyit álmodoztál. És mégsem otthont építettél. Csak házat. Mert az otthont nem a házban találod meg. Nem a falak között, nem a tető alatt. Valahol egészen másutt. A Másik lelkében. Õ lesz házadban az igazi otthon. Csitáry-Hock Tamás
4. Az otthonnak nem kell olyannak lenni, aki valaha voltál vagy amit tettél, vagy ahonnan jöttél. Az otthon inkább az érzés, ami átjár, mikor azokkal vagy, akikkel a legjobban törődsz. És ha ez a helyzet, lehet, hogy már otthon is vagy.
5. Az otthont nem lehet falak közé szorítani, nem lehet kulcsra zárni. Mert az otthon egy érzés. (...) Egy érzés, amit nem tudsz felépíteni, berendezni, vásárolt tárgyakkal felékesíteni. Az otthon egy érzés, amit nem vehetsz, csak kaphatsz. Tőle. Vele, mellette mindenütt otthon vagy. Csitáry-Hock Tamás
6. Vándorolunk, évezredeket utazunk, pedig igazából azt keressük, ahonnan elindulunk. Csak abból a pontból soha nem látjuk magunkat. Nem hiszem, hogy sokat változtam, vagy hogy bölcsebb lettem. (...) Nem hiszem, hogy közelebb kerültem magamhoz, hiszen igazán távol sem voltam soha. Nem hiszem, hogy kevésbé merek álmodni. Néha bátortalanul mondom ki, de belül folyton hiszek. Albert Tímea
7. Valamikor szerettem volna egy helyen gyûjteni tárgyakat magam köré, végül csak helyeket, élethelyzeteket sikerült. Ez se kevés. (...) Ami fontos tárgy, az úgyis belém költözik, nem tud elveszni. Parti Nagy Lajos
8. El fogok menni. Elmegyek, mert erre kérsz, és tőled nem tagadhatok meg semmit sem. De minden út körbeér, és találkozunk még. Tudom. Ha nem ebben az életben, hát majd azután. Mindig is téged kerestelek, és végre rád találtam. Tudok várni. Te vagy a lelkem, a lélegzetem; nélküled nincs értelme semminek. Mi egyek vagyunk... oszthatatlanok, és a természet minden ereje azon lesz, hogy kettőnket újra egyesítse. (...) Addig minden erőmmel azon leszek, hogy jobb ember legyen belőlem. Volt valaha egy fiú, aki valóra akarta váltani az álmait. Hát megyek, megkeresem őt. Azért megyek, mert te kérsz rá. Azért megyek, mert téged még az életemnél is jobban szeretlek. Gaál Viktor
9. Változás... sok apró mozzanat, amiről nem is gondolnád, hogy teljesen átrajzolják az életedet: olyanná, amilyenre mindig is vágytál. Apró lépések, olyanok, amiket csak megteszel, mert érzed, hogy visz a lábad feléjük, és persze nem kérdőjelezed meg, hogy jól teszik-e. Aztán csak azt látod, hogy ott vagy, ahol akartál lenni, és már nem is érted, hogy hogyan kerültél oda. Oravecz Nóra
10. Beköltöztem a szívedbe, már örökké itt leszek, ez az én öröklakásom, s ezért bármit megteszek! Köszönöm, hogy befogadtál, nem leszek már hontalan, míg itt lakom a szívedben, nem leszek boldogtalan! Aranyosi Ervin