Könyörülj rajtam, változtass sós cseppé, hadd száradjak fel szépen, finoman azon a búcsúlevélen, egy hullámos kis dudort hagyjak csak magam után.

Kapcsolódó idézetek

1. Csókolj meg! (...) Csak egyszer. Aztán elmegyek. Elmegyek és elfelejtelek. Csak egy sóhajt hagyok az ajkaidon, egy emléket. Kérlek... csak most az egyszer! Csókolj meg, hogy meghalhassak! Küldj engem utamra! Mérgezz meg utoljára...
2. Most elköszöni kell, csendesen. Remélni, hogy nyomot hagyok a szíveken. Ígérd meg nekem, hogy nem felejtesz el, hiszen a részem vagy és a szívemben mindig ott leszel. Caramel
3. Nem fájhat úgy a betegek testének, Ha éles vas jár át sebeiken, Nem fájna ugy, ha tûzzel égetnének, Mint e sovárgó vágy fáj énnekem. Csak egy kis cseppet önts e fájdalom tüzére, Egy cseppet a remény kútjából, oh leány, Hogy évek mulva bár, de meg fog jőni bére Gyötrelmeimnek, oh csak azt mondd, hogy: talán. Petőfi Sándor
4. S míg libeg búsan, szerelemben, Én kikacagom kósza árnyad, Felé fúvok: menj, elbocsátlak. Ady Endre
5. Változz át naponta, de maradj meg ilyennek, kívánj meg percenként, s hagyd, hogy megpihenjek! Lehetsz drága terhem, de ne légy a terhemre, engedd, hogy szárnyaljak, és húzz le földközelbe! Nagy Bandó András
6. Szálljon feléd, ha elbúcsúzunk, Lelkem utolsó sóhaja. Heltai Jenő
7. Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj. Szabó Magda
8. Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tûntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé. Karinthy Frigyes
9. Mikor, fiam, elmegyek én tőled, csak azt kérem, annyit kérek én, mosolyogj sokat, ne sajnáld mástól, mint ahogy azt én tettem veled, hogy az utolsó emlékünk egymásról egy szép mosoly legyen.
10. Kérem az elengedést kérem hogy legyen vég kérem hogy ne legyen remény ne legyen újrakezdés ne legyen küzdés kérem a búcsút kérem a békét kérem a csöndet kérem az árnyékát az egyedüllétnek. Tisza Kata