Köröskörül piszkos pokol, Amerre jársz, jajszó kisér; Az ember fáj és fuldokol... És mégis, mégis, mégis él!

Kapcsolódó idézetek

1. Óh, menni, menni, Óh, élni tovább, Bús kínok alatt Járni, szenvedni, De lenni, lenni. Ady Endre
2. Az ember valahogy talál módot arra, hogy túlélje élete legborzalmasabb élményeit. Valahogy eltelnek a napok, egyik a másik után, és összetörve, elkeseredetten, de csak megyünk tovább. Telnek a napok, és mi csak sodródunk velük, néha megdöbbenve, hogy még mindig élünk. Michelle Richmond
3. Az élet csupa szenvedés és fájdalom. Az emberek folyton csak bántani akarnak, nem szerethetsz senkit és semmit, mer` elveszik tőled vagy tönkrezúzzák, te pedig egyedül maradsz és szüntelenül harcolnod kell, szüntelenül menekülnöd, hogy életben maradj. Patrick Ness
4. Ezt sírja: élni, élni még! Mert élni, jaj, sohsem elég! Az élet örök táruló: Aki nem éli, áruló! Tóth Árpád
5. Az élet maga a pokol, amelyben épp csak annyi mutatkozik meg a mennyországból, hogy a remény annál jobban fájjon. Az élet lehetetlen. Gyötrelmes. Megmagyarázhatatlan. Kínszenvedés. Amy Harmon
6. Rezeg az emberben minden atom, És csak az téved el, aki él! De ha csak dünnyögsz, mardosod magad, És nyaldosod a sebeidet, Ami ma még az ajtón bejön, Holnap a kulcslyukon kimegy. Quimby
7. Menj, menj bizony, menj tovább, Bármit is súgnak az ostobák, Lehet, a körülmények sokszor mostohák, De te csak menj, ne állj meg, menj tovább! Sub Bass Monster
8. Illa berek, inak, erek! Én egyszer majd megeredek, útra kelek, megyek, megyek... Puszták, hegyek utcák, terek... Messzi, messzi, messzi megyek! - A föld kerek! Én csak megyek! Tamkó Sirató Károly
9. Nem hallom a hangod még egyszer Nem érzem, ha mellettem lélegzel Bárhová is tartanánk, még most is ég a láng Hol jársz, hol leszel, lehet, téged más ölel Megmérgez a félelem Nélküled úgysem létezem. Children of Distance
10. Miért vonzódunk a többi emberhez?! Hiszen tudjuk, hogy mit várhatunk tőlük! Itt körös-körül milyen sok ember siet valahová, ahol nem látják szívesen. Az egyik a szeretőjéhez siet, akit nem fog otthon találni. A másik a volt feleségéhez megy, hogy kibéküljön vele, a végén összevesznek. (...) Az élet félelmes, a halál ijesztő. Szegény kis szenvedő bolondok. Mennyi szív dobog itt körös-körül. Milyen fenséges, hiábavaló zene! Aszlányi Károly