Ugrás a tartalomra
Lángol a PC, de az is kevés,
csak virtuális az ölelés,
engedj magadhoz, engedj közel,
várom a percet, hogy átölelj.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem tudom, hány ölelés kell, akár csak egy napra
(estig összetartson), szóval, hogy ölelj.
Simon Márton
-
A két karommal átfoglak,
mintha ölelnélek, pedig csak kapaszkodom.
-
Az embernek elég csak egy oldalát megérinteni, hogy meglegyen a közelség illúziója.
P. D. James
-
Egy lángot adok, ápold, add tovább.
Reményik Sándor
-
Van, amit csak hagyni kell, hogy megtörténjen.
Őze Áron
-
Ahogy adod: a hozzámsimulásod,
lendületeid, habozásaid,
ahogy magad a bőröm alá ásod,
ahogy a karod húz és eltaszít,
ahogy olvadsz és oldasz az öledben:
ez már te vagy. És csak te. Csak mi ketten.
-
Túl sokat álmodtam, álmodtam rólad.
Itt tartlak most a karomba zárva
És ölelsz és csókolsz és mindhiába.
Nem férsz közelebb.
Balázs Béla
-
Néha már csak annyi idő marad, hogy legutoljára megöleljük egymást és aztán elengedjük.
-
Csak önzök: szabaddá akarlak tenni ma éjszakára, magamnak.
Vavyan Fable
-
Veled alszom, s veled ébredek,
És mégsem vagy ott;
A karjaimba ölelem a gondolatot Rólad
- de csak a közönséges levegőt érintem.
John Clare