Láttam Drezda pusztulását. Láttam a várost előtte, aztán kijöttem az óvóhelyről, és láttam utána, és kétségtelen, hogy az egyik reakcióm a nevetés volt. Isten a megmondha­tója, így próbál a lélek egy kicsit megkönnyebbülni.

Kapcsolódó idézetek

1. Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani. Koós János
2. A nevetés Isten hangja ebben a zûrös világban.
3. A nevetés mély forrású, mélyebb az emberi szívnél, mely szabadító erőként fakad fel a legválságosabb pillanatokban, és el tud söpörni minden gátat - erkölcsöt, vallást, hazát - amellyel a szegény, gyáva ember bástyázta körül magát, hogy biztonságban tengesse nyomorúságos kis életét. Nikosz Kazantzakisz
4. Láttam a holdat, a napot az égen, Láttam a könnyeket az Õ szemében, Láttam az arcát, ahogyan elrohant, Lassan megértettem miért boldogtalan. Edda
5. A dühből és gyûlöletből, ami oly sokáig uralta a szívemet, már csak néhány halvány nyom maradt. Olyan volt, mint a vihar, amely úgy tombol, mintha itt lenne a világ vége, aztán egyszer csak véget ér, és sietve tovább áll. Susanna Tamaro
6. Nevetek, és a nevetés az, nem pedig a fény, ami elûzi a bennem elhatalmasodó sötétséget, és egyúttal emlékeztet arra, hogy még életben vagyok, még ezen a különös helyen is, ahol szétesni látszik minden, amit valaha is tudtam és ismertem. Veronica Roth
7. Amit látok, tapasztalok, sokszor elborzaszt. Úgy látom, Isten megunta ezt a világot, s elgondolkodott, érdemes-e ezt folytatni. Moldova György
8. Az ember nagyon sok mindent kibír és túlél. Mikor előtte van valaminek, ami szörnyû, vagy benne van, azt hiszi, nem bírja elviselni. De hazajöttek az emberek a Don-kanyarból, hazajöttek Auschwitzból. Én azt hiszem, az ember mindent el tud viselni, mindenből ki tud lábalni valahogyan. Hogy mennyi sérüléssel, nem tudom. Jordán Tamás
9. Hiszem, hogy ha volna Isten, kevesebb rossz volna a földön, hiszem, hogy ha a rossz jelen van a földön, akkor e felfordulás vagy Istentől ered, vagy Isten nem tudja meggátolni; márpedig nem félek olyan istentől, aki vagy gyenge vagy gonosz, szemébe nevetek, kacagom ostorát. Donatien Alphonse Francois de Sade
10. Láttam nevetést szörnyû helyeken, égi jelenést szétlőtt tereken, mennyi zokogást, féltve ölelést, ott voltunk, te meg én. Caramel