Lehet, hogy a hétköznapi ember fel sem tudja fogni (...) az ötödik dimenziót, az érzékelésnek ez a gyengesége azonban soha nem akadályozhatta az elsöprő erejû matematikai elméletekkel felfegyverkezett fizikust a világegyetem megértésére irányuló törekvésében. És ha a matematika azt mondja, a világnak jól jönne még néhány dimenzió, kik vagyunk mi, hogy az útjába álljunk?

Kapcsolódó idézetek

1. A matematika - ha megfelelő módon adjuk elő - bárki számára érthető lehet, és mindnyájan felismerhetjük a nap mint nap megtapasztalt bonyolult jelenségek hátterében meghúzódó, nagyszerû matematikai törvényszerûségeket. Kit Yates
2. Az ember nem mindennek mértéke; érzékeink, eszünk, értelmünk és logikánk nem elegendő a valóság felfogására még csak azon a szinten sem, melyen napjaink fizikája a matematika segítségével a valóságot ábrázolja. Esko Valtaoja
3. A fizika szélesre tárja az ablakot, hogy messzire ellássunk. S amit látunk, mind bámulatba ejt bennünket. Rádöbbenünk, hogy telis-tele vagyunk előítéletekkel, és hogy a világról alkotott intuitív képünk részleges, maradi, elégtelen. A világ a szemünk láttára, továbbra is változik, lépésről lépésre, ahogyan egyre jobban észleljük. Carlo Rovelli
4. A tudomány mindig újabb és újabb kérdéseket tesz fel ott, ahol az egyszerû embernek válaszra volna szüksége; így aztán nem csoda, ha inkább a prédikátorokhoz meg az utcasarki jósokhoz fordul. Mi hiába tudjuk, hogy a problémáit azok se oldják meg... Mellesleg, mi nem is tudhatjuk, hogy megoldják-e, mert a tudomány épp az olyan kérdéseket tárta fel legkevésbé, hogy valójában mi hiányzik ezeknek az embereknek. Lehet, hogy egyszerûen csak valami koherens és könnyen emészthető világképre vágynak, ami orientálja őket a mindennapokban. Lehet, hogy mindenekelőtt közösségtudatra, arra, hogy tartozzanak egy csoporthoz, velük azonosan gondolkodó és érző társakkal. Ha mindezt egy fundamentalista szektában kapják meg, és mondjuk ez által kerülik el a neurózist, akkor mit számít, hogy cserébe le kell tagadniuk a Nagy Õsrobbanást az égről? Hát nem megéri?
5. Körülöttünk egyre bonyolultabb a világ, üres koincidenciák, amerre nézünk, nekünk pedig nem újabb és újabb információkra van szükségünk - már így is el vagyunk árasztva -, hanem arra, hogy a meglévőit között igazodhassunk el jobban. (...) Akár a logika, a valószínûség sem a matematikusok belügye többé. Része az életünknek. John Allen Paulos
6. Az emberi agy úgy van felépítve, hogy egyszerûen nem tudunk elképzelni kettőnél több dimenziós görbült tereket - ilyeneket csak matematikai módszerrel tudunk leírni. És láss csodát, Einsteinnek igaza volt - világegyetemünk valóban görbült, sőt még tágul is. Ez a matematika ereje. Edward Frenkel
7. A matematika (...) egyáltalán nem lezárt tudomány. Még olyan alapvető dolgok területén is, mint a számok és mértani alakzatok, a tudatlanságunk sokkal nagyobb a tudásunknál. És amit tudunk, azt komoly erőfeszítéseket, küzdelmet és a kezdeti zûrzavart követően tudjuk. A tankönyvek gondosan titkolják előlünk a sok verítéket és izgalmat. Jordan Ellenberg
8. Az évszázadok során a matematikusok kollektív tudata megalkotta saját univerzumát. (...) Ez a matematikai univerzum nagyon is reális annak a számára, aki benne él. Az emberiség éppen a matematika révén hatolt be legmélyebben környező világa rejtelmeibe. Ian Nicholas Stewart
9. A természet látszólag kimeríthetetlen bonyolultsága nagyon is szoros összefüggéseket takar. Ám ha nem méltányoljuk azt a segítséget, amit a matematika nyújthat, elveszünk a tények sokaságának erdejében, ahol csakis a logika mutathatja meg az utat. Richard Feynman
10. A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. (...) Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. (...) Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni. Wigner Jenő