Lehetséges (...), hogy a Föld, miként az asztronómusok állítják, átlagbolygó egy átlagcsillag körül, és elvileg még az is elképzelhető, hogy a rajta kialakult élet is átlagos, azt azonban egészen biztosra vehetjük, hogy az emberi kultúra egyáltalán nem az.

Kapcsolódó idézetek

1. Õk csak mások. Másképp látják a világot. Normálisnak azt nevezzük, ami az átlag, ami nem feltétlenül az egyetlen módja a létezésnek vagy az életnek. J. R. Ward
2. Néhányan úgy vélik, a Föld véletlenszerûen keletkezett, és hogy az emberiség a megfelelő elemek évmilliókon keresztüli véletlenszerû keveredéséből alakult ki. Egy író így válaszolt erre: "Ha ki tudsz borítani egy rakomány téglát egy sarki telekre, és én megfigyelhetem, ahogy a téglák házzá rendezik magukat, ha ki tudsz borítani egy maroknyi rugót, fogaskereket és csavart az íróasztalomra, és megnézhetem, amint órává rakják össze magukat, könnyebb lesz elhinnem, hogy mindez a több ezer világ bármiféle tervező intelligencia nélkül keletkezhetett, egyensúlyt alkothatott és számos pályán mozgásba állhatott. Sőt, ha semmilyen intelligencia nincs a világegyetemben, akkor a világegyetem még önmagánál is nagyszerûbbet hozott létre - mert megteremtett téged és engem."
3. Az emberi faj mindig szerette volna ellenőrzése alá vonni a jövőt, vagy legalább előre jelezni, mi fog történni. Ez az oka az asztrológia rendkívüli népszerûségének. Az asztrológia azt állítja, hogy a Földön végbemenő események a bolygók égi mozgásával állnak kapcsolatban. Ez a hipotézis tudományos módszerekkel ellenőrizhető, vagy legalábbis ellenőrizhető lenne, ha a csillagjósok vállalnák a bírálatot és konkrét, ellenőrizhető jóslatokat adnának. Õk azonban elég bölcsek ahhoz, hogy előrejelzéseiket annyira általánosan fogalmazzák meg, hogy az események bármely kimenetele esetén alkalmazhatóak legyenek. Az afféle állítások, mint például "A személyes kapcsolatai erőteljesebbé válhatnak" vagy "Pénzügyi szempontból kifizetődő lehetőség nyílik meg Ön előtt" soha nem bizonyulhatnak hibásaknak. Mindamellett, nem a tudományos bizonyítékok, vagy éppenséggel azok hiánya a valódi ok, amiért a legtöbb tudós nem hisz a csillagjóslásban, hanem az, hogy az asztrológia hipotézise nem áll összhangban más, kísérleti úton már ellenőrzött elméleteinkkel. Stephen Hawking
4. Tudjuk, hogy a legtöbb csillag körül vannak világok is, de azt nem tudjuk, van-e valamelyiken élet. Az biztos, hogy a mi világunkon van, de ebből még nem derül ki, hogy ez normális-e vagy sem. Lehet, hogy az élet valamilyen különleges dolog, ami csak egyszer fordult elő, és a másik világokon nincs senki, aki ezen gondolkodhatna. Randall Munroe
5. Az emberek kénytelenek valamilyen formát adni az életüknek, kénytelenek döntéseket hozni és választani a lehetőségek között, még akkor is, ha közben az életük úgy telik el, ahogyan a Hold forog a Föld körül.
6. Az átlagember számára az ókorban (de most is!) az ég és mindaz, ami rajta van, alárendelt fontosságú (kivéve talán a Napot). A Föld az, ami számít, és csakis a Föld. És a Földön csak az emberiség számít. És az emberek között csak az én hazám, az én városom, az én törzsem, az én családom, én magam számítok. Az átlagember geocentrikus, antropocentrikus, etnocentrikus és egocentrikus. Isaac Asimov
7. Archaikus kis közösségekben a kultúra jól átlátható, kicsi, fényes buborék, amelyben élni, szaporodni lehet, védelmet nyújt, és szervezi az életet. Minden, ami a buborékon kívül van, idegen, lehet közömbös vagy ellenséges, megszerezhető vagy megszerzendő. A kultúra a világunk, benne éltek már őseink, és reméljük, leszármazottaink számára is megfelelő lesz. Csak ez lehet nekik jó, csak ebben élhetnek emberhez méltó életet. Csányi Vilmos
8. A világegyetem beláthatatlan nagyságú rendszer. Benne a mi világunk parányi. Földünk pedig egész semmi a nagy egészben. Ezen a tojáshéj szilárdságú gömbön a fajtánk fura táncot jár. Eszesen esztelent mind a történelmében, mind pedig a gazdálkodásában. Esztelenül él ezzel a szép ajándékkal, amit a világ jelent. Ma már szinte eljutott az emberiség az embertelen életformához. Kivetkőzött természetéből és a természetből is. Takáts Gyula
9. Egy galaxisban több milliárd csillagot találunk, és magában az univerzumban több milliárd galaxis létezik. Minden csillag igazából egy nap, és minden nap körül több bolygó is kering. Gondolj bele abba, hogy az életre alkalmas bolygókon milyen életformák jöhettek létre, ha nekünk, embereknek az elmúlt hat évezredben - ami mérhetetlenül kis idő - sikerült megteremteni a civilizációnkat. Egyszerûen kell, hogy legyenek olyan civilizációk, akik az ûrhajójukon képesek elérni a kozmosz legtávolabbi pontjait is, és ismerhetik a világegyetem minden titkát. Ha elfogadod egy olyan emberfeletti tudással rendelkező faj létezését, amelyik a galaxisokon keresztül telepatikusan tud kommunikálni egymással, és szabadon közlekedik az univerzumban, akkor közel kerülsz ahhoz a képhez, amit az emberek Istenről gondolnak. Stanley Kubrick
10. Ha az emberek többsége élő szervezetként tekintene a Föld bolygóra - amire minden oka meglenne -, az ember és bolygónk is lényegesen jobb esélyekkel rendelkezne, hiszen amit a Földdel teszünk, azt saját magunkkal tesszük. Mivel mindennel rezonanciában vagyunk, ezt a felismerést az egész teremtésre is kiterjeszthetjük.