Ugrás a tartalomra
Még ha a galaxis számos bolygóján számíthatunk is élőlényekre, ők valószínûleg nem törődnek velünk. Ezek az életformák rendkívül változatosak lehetnek, óriási gázfelhők, önszervező mágneses mezők vagy éppen krumpliszerû lények mozdulatlan sorokban, esetleg égi harmóniákon merengő bolygóméretû vegetáció, egy planétányi zuzmótelep a sziklák napsütötte oldalához tapadva. Nincs okunk feltételezni, hogy az ilyen létformák bármelyikét is érdekelné, mik vagyunk és mifélék a céljaink. Így pedig - bár valószínûleg más bolygókon is van élet - az ufók majdnem biztosan nem egyebek mint... mint azonosítatlan repülő tárgyak. Azonosítatlan objektumok, de nem azonosíthatatlanok vagy földönkívüliek.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberek azt gondolják, hogy az idegen ûrhajók tömörek, és fémből készülnek, és tele vannak fényekkel, és lassan mozognak az égen, mert mi ilyenre építenénk az ûrhajót, ha képesek lennénk ilyen nagyot építeni. De az idegenek, ha léteznek, valószínûleg nagyon különböznek tőlünk. Lehetnek olyanok, mint a nagy házatlan csigák, vagy laposak, mint a tükörképek. Vagy lehetnek nagyobbak a bolygóknál. Vagy lehet, hogy egyáltalán nincs is testük. Lehetnek csak információk, mint egy számítógépben. És az ûrhajóik nézhetnek ki úgy, mint a felhők, vagy készülhetnek össze nem függő tárgyakból, olyanokból, mint a por vagy a levelek.
-
A világ több, mint amennyit a szemünkkel és agyunkkal be tudunk fogni belőle. Mindenki érzi, hogy léteznek azok, akiket jobb szó híján természetfölötti lényeknek nevezünk. Sokan keresik velük a kapcsolatot, de hiába. Időnként azonban előfordul, hogy a természetfölötti lények keresik a kapcsolatot a halandókkal. Nekik minden esetben sikerül...
-
A környezetnek, a természetnek mi is ugyanolyan szerves részei vagyunk, mint bármilyen más faj. Nem vagyunk, és nem is tudunk függetlenek lenni tőle, akármennyire is igyekszünk így tenni, vagy legalábbis ezt hinni. A mi életben maradásunk függ a bolygó élhető környezetétől, nem pedig a bolygó fennmaradása tőlünk.
-
Tér van épp elég odafent, és gyerekes dolog lenne azt képzelnünk, hogy a legközönségesebb galaxisok egyikének ebben az eldugott kis szegletében volna valami különleges. A földi élet csupán kis kóstoló abból, hogy mi minden megtörténhet a világegyetemben. A mi lelkünk csak egy a sok közül.
Carlo Rovelli
-
Tudjuk, hogy a legtöbb csillag körül vannak világok is, de azt nem tudjuk, van-e valamelyiken élet. Az biztos, hogy a mi világunkon van, de ebből még nem derül ki, hogy ez normális-e vagy sem. Lehet, hogy az élet valamilyen különleges dolog, ami csak egyszer fordult elő, és a másik világokon nincs senki, aki ezen gondolkodhatna.
Randall Munroe
-
Egy galaxisban több milliárd csillagot találunk, és magában az univerzumban több milliárd galaxis létezik. Minden csillag igazából egy nap, és minden nap körül több bolygó is kering. Gondolj bele abba, hogy az életre alkalmas bolygókon milyen életformák jöhettek létre, ha nekünk, embereknek az elmúlt hat évezredben - ami mérhetetlenül kis idő - sikerült megteremteni a civilizációnkat. Egyszerûen kell, hogy legyenek olyan civilizációk, akik az ûrhajójukon képesek elérni a kozmosz legtávolabbi pontjait is, és ismerhetik a világegyetem minden titkát. Ha elfogadod egy olyan emberfeletti tudással rendelkező faj létezését, amelyik a galaxisokon keresztül telepatikusan tud kommunikálni egymással, és szabadon közlekedik az univerzumban, akkor közel kerülsz ahhoz a képhez, amit az emberek Istenről gondolnak.
Stanley Kubrick
-
Bolygónkon az életnek csak két formája létezik (néhány, a mélytengerekben található speciális kivételtől eltekintve): az egyik (növények) a napfény segítségével táplálkozik, a másik (emberek és állatok) táplálkozásában a növényekre van utalva. Nem képes szervetlen anyagokból az élethez nélkülözhetetlen szerves anyagokat létrehozni. Ha a kertünkre pillantunk, a zöld fûszálakban és levelekben mindenféle élet motorját láthatjuk.
Peter Wohlleben
-
Léteznek ugyan különbségek és erőegyenlőtlenségek köztünk és a többi élőlény között, csakúgy, mint az emberek között, de ez nem különít el minket a Föld többi élőlényétől. Az emberek nem létezhetnek a többi élőlénytől függetlenül.
-
Előfordulhat, hogy a fejlett idegenek némán figyelnek bennünket, mint valami kozmikus kukkolók, és csak arra várnak, mikor válunk képessé a kommunikációra. Az is lehet, hogy azzal a totális érdektelenséggel tekintenek ránk, mint legtöbbünk a hangyákra (ami igazán kár, mert a hangyák nagyon is érdekes teremtmények). Ha jeleznénk nekik, az egyenértékû lenne azzal, mintha egy hangya megrángatná az ingujjunkat, és a hogylétünk iránt érdeklődne.
-
Bolygónkon közel 7 milliárd ember él. Mindegyikük más, mindegyikük egyedi. Mennyi az esélye annak, hogy ez így legyen? Miért van így? Pusztán a biológia, a fiziológia határozná meg a sokféleséget? Vajon gondolataink, emlékeink, tapasztalataink jelölik ki speciális helyünket? Vagy ennél többről van szó? Talán egy felsőbb akarat irányítja a teremtés véletlenszerûségét? Talán valami ismeretlen rejtőzik a lélekben, amely ott lapul mindegyikünkben, és ránk szabott kihívásokkal segít felfedeznünk, hogy kicsodák is vagyunk.