Mert gyáva volt és szolga volt S életét élni sohse merte, A Sors, a sorsa, Hajh, be megverte, be megverte.

Kapcsolódó idézetek

1. Én úgy akartam élni, mint aki szolgál az embernek. De nem engedték, hogy szolgáljak nekik: mindig szolgaságot követeltek, ami nem ugyanaz. Szolgálni tudok, szolga lenni nem tudok. Ezért félreálltam útjukból, megbuktam. Márai Sándor
2. A sorsom ellen, Mely bajba ránt minduntalan, Gyenge vagyok és tehetetlen. Francois Villon
3. Az ember nem tehet a sorsa ellen semmit, mert kapálódzhat, dühönghet, mehet fejjel a falnak, de a sors nem tágít. Cserna-Szabó András
4. A gyáva csügged el, a törpe omlik le az élet terhe alatt. Nem ilyen vég, nem ilyen sors van a bátrak számára megírva. Jókai Mór
5. Akit egyszer porig aláztak: porig kell azért lehajolni, a méltósága-vesztett sorshoz méltóság-vesztve igazodni. Baranyi Ferenc
6. Megalázott minket a sors, Téged velem s engem veled, Hogy nem tudtunk többet adni Egymásnak, csak egy-egy sebet.
7. Kegyetlen az élet. Tesz rá, hogy ki öreg vagy fiatal, férfi vagy nő, szeretett vagy gyûlölt. Csak arra számíthat az ember, hogy vele is ugyanolyan méltánytalanul fog bánni, mint mindenki mással.
8. Ez a sors. Megváltoztatni nem lehet. Szenvedni pedig nem érdemes miatta.
9. A sors kegyetlen játékos volt. J. R. Ward
10. A lét nagyrészt mégiscsak átláthatatlan, előre nem tudott, így véletlennek megélt történések sorozata. Bartis Attila