Mezei füvek: szandálom talpa alól száll az illatuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Földbe gyökerezik a lábam, bûvös delejként érzi talpam: csodálatos, rejtélyes ország rejtőzködik, lappang alattam. Keszei István
2. Szandálodba megy a parti homok, máskor gyere mezítláb. Terebess Gábor
3. Ébred a világ. Zöld illatok suhannak a határokon által, hozván a tavasz ígéretét. Parányi szálak búnak elő a barázdákból. Kifeslenek az ágak végin a szûz rügyek. Zsenge füvek parádéja lepi a mezőket. Dombok oldalán virul a galagonya. A telet általvészelt diófák szarvas koronája még kopár. Az új leveleket fakasztó hajtások vágyakozón kavarják az égi vizeket. Vámos Miklós
4. A rokonszenveknek meg az ellenszenveknek szaguk van a levegőben. Szilvási Lajos
5. A lehullott virág hátrahagyja illatát.
6. A változás úgy jön, mint egy apró fuvallat, ami meglibegteti a függönyöket, és úgy kúszik elő, mint a fûben rejtőző vadvirágok titkos illata.
7. Nincs ahhoz fogható illat, mint a földé eső után. Ez a jutalom az esőért. Fahidi Éva
8. A növények nem csak kibocsátják az illatokat - érzékelik is a többiek illatanyagait. Daniel Chamovitz
9. Minden teremtmény lelke az illata.
10. Munkánk nyomán áldás És jólét fakad. Ez az út a boldogság Felé halad. (...) Lenge szellő suhan A réteken át. Nyomában érzem A tavasz illatát.