Miért fáj jobban az elveszített, feltámaszthatatlan vagy sosem volt szeretet hiánya, mint amilyen örömöt nyújt a jelenlévő, a jelen időben melengető?

Kapcsolódó idézetek

1. Mire megyünk a vágyainkkal? Miért van az, hogy a jelen gyakran kevésbé szép és csábító, mint a rá való emlékezés?
2. Hogyan lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítanunk a jelen pillanatnak, mint a megelőzőnek vagy a rákövetkezőnek? Emil M. Cioran
3. Olykor a jelen boldogsága is fájdalmas, mert megmutatja a múltunk gyötrelmét. Borsa Brown
4. Föl kell vállalnunk a jelen fájdalmat a jövőbeli megelégedettség reményében, ahelyett, hogy a jelen megelégedettséget választanánk, abban a hiszemben, hogy a szenvedés így elkerülhető lesz.
5. A szeretet jobban tud fájni, mint a gyûlölet. Nora Roberts
6. Valóban elfeledkezem, S mit érzek, nem tudom: Jövő-e, mult-e vagy jelen? Öröm vagy fájdalom? Vajda János
7. Jobb a jelenbeli, naponta megtapasztalt, apró boldogság, mint a távoli jövőtől remélt hatalmas, ha most szemernyi sincs belőle. Thomas Hardy
8. A szerelemben csak a jelennek van jelentősége. Aki a múltat firtatja, nem szeret igazán. Liviu Rebreanu
9. A fájdalom a múlt és a jelen szépségére emlékeztetett. Arra, amim van, és a szeretetre, amit elvesztettem. A szeretetre, amit adtam. És a szeretetre, amit elhagytam. Minél jobban fájt, minél jobban sajgott, annál édesebbek voltak az emlékek. Így bár szenvedtem a fájdalomtól, mégis együtt éltem vele. Charles Martin
10. Lesznek olyan hiányaink, amelyek végigkísérik az életünket anélkül, hogy betölthetnénk azokat. A tegnapi ölelést, a múltbéli dicséretet, a múlt havi gyöngédséget, a múlt évi biztonságérzetet, az elmúlt évtizedbeli boldogságot és a gyerekkori gondoskodást ma már nem kaphatom meg. (...) Ha fölfedezzük és megelégszünk azzal, amit a mai nap ad, főleg ha teszünk is érte, hogy kaphassunk, az megelégedetté tehet a hiányaink ellenére. Pál Ferenc