Átsírt éjszakák, elvesztett barátok, A világ közepén magadat egyedül találod.

Kapcsolódó idézetek

1. Miféle világ ez körülöttem, S hová lettek az álmaim? Nem maradt semmim, Te vagy talán az egyetlen. Ismerős Arcok
2. A dolgok változnak. A barátok eltûnnek. Az élet pedig senkire sem vár. Stephen Chbosky
3. Vannak helyek és pillanatok, amelyekben annyira egyedül érzed magad, hogy érzékeled az egész világot. Jules Renard
4. A világ labirintus, amelynek nincs közepe. Vagy eggyé válsz vele, vagy végleg elvesztél. Pierce Brown
5. Szerencsétlen s magányos teremtmény vagyok. Körültekintek, s nincs barátom, nincs rokonom a földön. Mary Shelley
6. Itt maradtam egyedül, négy fal közé bezárva. A percek szenvednek, várnak az idő halálára. Minden hideg, minden fagyott, belepett mindent a hó. Az összes dolog halott, csak hiányod állandó. Fluor
7. Én mindennek a közepe, te mindennek a széle, És ha én vagyok az egyetlen, ki érez itt a földön, Akkor ti mind rabok vagytok, és az élet nektek börtön. És ha te voltál az igazi, akkor elmentem melletted, És leejtetted a maszkodat, mielőtt még felvetted.
8. Éjszaka senki. Nappal ezernyi idegen. És a magány annyira kézzelfogható, hogy már úgy érzem, mintha valami élő és kemény dolog lenne, ami kitölt minden sarkot és utat. Paulo Coelho
9. Egyedül állok a sötétben Nem látok több fényt Az életet kellett volna megkeresnem Csak sebeket kaptam, nem reményt.
10. Vannak közöttünk olyan emberek, akiknek inkább csak teher az élet. Egy fekete fátyol választja el őket a világtól. Határtalanul magányosak. Olyanok, mint az éjszaka kísértetei, akiknek nem jut az örömből, a szerelemből és semmiféle kellemes emberi érzésből, és még egymást sem tudják vigasztalni. Sötét napjaik üresen, szánalmasan, egyedüllétben telnek. Susanna Clarke