Míg te szárnyaltál, én inkább zuhantam, A földön vergődtem, és végül feladtam.

Kapcsolódó idézetek

1. A kudarcom köpönyegként borult rám, elborított, lehúzott, én pedig feladtam a reményt. Paula Hawkins
2. Bocsánat, hogy megcsaltál, Hogy teljesen hû voltál, Hogy őszintén hazudtál, És végül itt hagytál.
3. Azon a ponton, amikor megéreztem, hogy ha ennél jobban támaszkodom, elejtesz majd, visszavonulót fújtam. Bent tartom azóta is a levegőt, nehogy szomorú legyél, hogy gyenge vagy. Csirmaz Luca
4. Szerénység, alázat: elkerültek az erények. Fejjel falnak nekirontottam, valahol mindig elrontottam, de a hibáim az enyémek. Károlyi Amy
5. Én kölcsönadtam játszani, Te meg elhagytad a szívem, Sajnálom, de egy kis időre, Most jobb, ha elteszem. Anna and the Barbies
6. Kicsúszott alólam a föld és az égbolt, minden, mi te voltál, mert te fényévekre tőlem elhajoltál, s nem maradt belőled semmi más: a vágyam, mit itt hagytál nekem illatban, ágyban.
7. Ó, szívesebben lépnék rá az útra, Mintsem hogy itt heverjek lenn, alatta. Miért pont én legyek, aki feladta?
8. Felkínáltam magam; kézbe vettél, megforgattál, gyönyörködtél bennem, aztán elejtettél. Nagy István Attila
9. Amikor nem jöttél ma sem mint tegnap hát én szétszórtam magam a levegőnek a földnek meg a napnak szanaszét az agyam a lelkemből ami még maradt s ahogy ott szálldostam csöndesen bámultam mint kel át rajtam a vadnyugat. Tisza Kata
10. Az egészet akartad, nem valamilyen törlesztéses részletet. Vágyad nem teljesedett be. Elbuktál. De a földön és a sárban heverve, ledöfött harcos, dadogjad ezt: "Legalább vágytam az egészre, legalább akartam az igazit, legalább ennyit értsetek és bocsássatok meg." Márai Sándor