Mihelyt az irónia megszûnik az ékesszólás közvetlen, klasszikus eszköze lenni, amely a józan értelem számára egyetlen pillanatig sem lehet félreérthető, nyomban léhasággá válik, a civilizáció kerékkötőjévé, a megrekedéssel, szellemtelenséggel, bûnnel való tisztátalan kacérkodássá.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha a komédiának az a hivatása, hogy az emberek hibáit megjavítsa, nem látom be, miért volnának kiváltságos hibák. (...) Gyakran a szigorú erkölcstan legszebb nyilai sem olyan hatásosak, mint a szatíra, s a legtöbb ember számára a korholás legjobb módja az, ha lefestjük hibáikat. Nagy csapás a bûnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltûrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk... Moliére
2. Mostanra a társadalom, mint erkölcsi fék, elkopott: már a szégyen sem visszatartó erő. Vavyan Fable
3. Az irónia bölcsebbé és naggyá teszi az embert. Murakami Haruki
4. Abban a pillanatban, hogy valaki viccesnek gondolja magát, megszûnik viccesnek lenni. Mila Kunis
5. Már senki sem hallgat az értelmiségre, a Költőnek végre nincs felelőssége! De Költő, te könnyen legyintesz, mert nagy szerencsére ameddig ember él, igény is mindig lesz csatakiáltásra és mûvészi szépségre! Peer Krisztián
6. Az irónia azért mûködik, mert a személyiség kettéválik, és az egyik a másikra reflektál, ami az identitásteremtés legfőbb eszköze. Rácz Zsuzsa
7. Az élet tolongásában az igazi érdem szerényen félrevonul s így semmibe sem veszik, míg az üres pöffeszkedés mindig az előtérbe tolakodik: s ha eleinte nevetséges is, de később megszokják; s ha végre a gyakorlatból jogot formál, akkor már nem ő nevetséges, de azok, kik megadják neki, amit követel. B. Büttner Lina
8. Nevetséges voltunkat nagyrészt túlzásba vitt szép ér­zések, erények vagy jó tulajdonságok okozzák. A büszkeség, amelyet a nagyvilági érintkezés nem enyhít, nevetségessé vál­tozik, amikor kis dolgokban nyilatkozik meg ahelyett, hogy az emelkedett érzelmek körében vehetne lendületet. A lelkese­dés, az erények erénye, amely szenteket teremt, amely a titkos önfeláldozásokat s a legragyogóbb költeményeket sugallja, túl­zássá válik, ha a vidéki élet semmiségeibe bonyolódik. Távol a középponttól, ahol a nagy elmék ragyognak, ahol a levegő gondolatoktól terhes, ahol minden megújul - a tudás elvénhed, az ízlés megposhad, mint az álló víz. Honoré de Balzac
9. Ha a szépmûvészetek akár közelebbi, akár távolabbi vonatkozásba nem kerülnek erkölcsi eszmékkel - ami általános tetszést arat - akkor csak a szórakozás célját használhatják, amire annál szomjasabbá válik az ember, mennél többször használja avégből, hogy lelkének önmagával való engedetlenségét elûzze vele; de az ember így még haszontalanabb és még elégedetlenebb lesz. Immanuel Kant
10. A modern élet elhasználja az embert; minél mûveltebb az emberiség, annál filigránabb; minél élesebb az esze, annál vaksibb a szeme; minél több gépet dolgoztat, annál több a kéztelen ember; minél több vonat szaladgál, annál több lábatlan ember biceg; minél többet élvez, annál kevesebbet él; minél nagyobb a mûvészete, annál többen szorulnak ki a természet áldásaiból ; vakok, bénák, siketnémák, kéztelen, lábtalan embertőkék éktelenítik el a kultúra emporiumának látóhatárát. Prohászka Ottokár