Mikor elutazol, egy szót se szólok én, De a szép nyár után, ha jön az ősz mogorván, És nem leszel velem, ó selypítő Madonnám, Ott sírok, mint az eb majd ajtód küszöbén. Mikor elutazol, egy szót se szólok én.

Kapcsolódó idézetek

1. Én megyek tovább. Te itt maradsz nélkülem. Más-más ősz vár ránk. Maszaoka Siki
2. Az én időm, mint a szép nyár Gyorsan pereg, menten eljár, S jő a sötét, a hosszú tél, Tavaszt senki már nem remél.
3. Õszi szép napokon Rám száll a nyugalom, Nézem a szemedet, S hallgatok bölcseket. Ha elköszönsz, "szép napot", Én kicsit meghalok. De intek és mosolygok, És várok egy új napot.
4. Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm gondolkodni. Dékány Dávid
5. Utolsót lobban a nyár, Aztán kialszik végképp, Arcodon most fakó a bánat, Akár egy régi térkép. Ákos
6. Elszorul a torkom, ha szembejössz velem, Elárul az arcod, bár nem beszélsz te sem, A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. Kovács Kati
7. Tudom, hogy fog még írni!... Majd, ha a tavasz eljő, Vágtatva kavarog sok sötét felhő, A tavaszi viharok idején. Eszébe jut... egy könny... egy dal... meg: én. Nem levél lesz az: a vágy sóhaja! Párját hívó dalos madár szava, Tavasz okozta öntudatlan mámor, Mely könyörög, hív, sóhajt - s már nem vádol.
8. Olyan vagy, mint az őszi nap: sajnálod tőlem sugarad. Pedig, ha rám sütne szemed, nem szólnék róla senkinek.
9. Nem tudok úgy beléd bújni, hogy ne hiányozzál még. Nem tudlak olyan szorosan magamhoz húzni, hogy ne hiányozzál még. Vágyódom rád, s néha azzal áltatom magam, hogy mint egy madárkát elfogtalak, a markomba szorítalak, végre az enyém vagy, de közben azért ott lappang bennem az aggodalom: elszállsz. Müller Péter
10. Csak velem örülj, ha ragyog a nyár, Ha későre jár, csak mellettem állj, Vagy menj tovább, és ne lássalak soha már! Máté Péter