Ugrás a tartalomra
Milyen szánalmas és nevetséges, ha évszázadokon át mondogatod, hogy a világ nagyrészt véletleneken alapszik, a sorsodat meg saját magad irányítod, mindeközben pedig észre sem veszed, hogy ez a kettő kizárja egymást, úgyhogy valamelyik ezek közül biztosan nem igaz.
Kapcsolódó idézetek
-
Hát nem röhejes, hogy valahányszor azt hisszük, a dolgok egyszerûen már nem fordulhatnak rosszabbra - azaz innentől kezdve bármit is vág hozzánk az élet, legalább már meg se kottyan, mert úgysem veheti föl semmi a versenyt azzal a fájdalommal, amit a jelen pillanatban érzünk -, a sors gúnyosan végigmér minket, és azt mondja: "Te idióta, hát még mindig nem érted a lényeget? A dolgok mindig, bármikor fordulhatnak még rosszabbra. Sokkal, de sokkal rosszabbra. Csak figyelj, bebizonyítom!"
Julie Johnson
-
Az, hogy az életben ennyi minden múlik a véletlenen, egyszerre rendjén való és végtelenül igazságtalan.
Claire Keegan
-
A világot a véletlenek irányítják, és nem szabad túl sokat agyalni ezen, különben az ember teljesen becsavarodik.
Robert Jackson Bennett
-
Egy ember megmentése is elég nehéz, de ha azt hiszed, hogy egyszerre az egész világot megmentheted, akkor a sorsot hívod ki magad ellen.
Paul Auster
-
Nem úgy mûködik a világ, hogy minden hibáért van egy felelős. Sosem egy valaki, sosem két valaki hibás. A te sorsodért másokat egészen biztosan badarság okolni. Magadat se hibáztasd. Senkit se hibáztass!
Vámos Robi
-
Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltûnhet egyszer.
Robert Merle
-
Egy nap rájössz arra, mekkora butaságra vall azt képzelni, hogy hasznot húzhatsz mások szerencsétlenségéből. Egy nap rájössz arra, mekkora butaságra vall bármit is várni cserébe a semmiért.
-
Néha a balesetek egyszerûen megtörténnek. (...) Haragudni akarsz saját magadra, mert könnyebb elviselni, ha magadat hibáztathatod. De ha olyasmiért okolod magad, amiről nem tehetsz, nem segítesz senkin. (...) Azt hiszem, ez olyan, hogy a lelkünk mélyén azt akarjuk hinni, hogy mindennek, ami történik, van oka. Pedig nincsen. Az élet nem úgy mûködik. Néha az ember rosszkor van rossz helyen.
-
Lehet, hogy olyan alattomosan vannak elrendezve a dolgok, hogy az élet egyik pillanatról a másikra tönkremehet? Anélkül, hogy az ember tudná, hogyan is? Szinte észrevétlenül? (...) Arról van szó, hogy az ember választ, és rosszul választ? Vagy hogy ugyanazon a régi ösvényen jár az ember, és nem is tudja? S aztán egyszer csak ott hever a szemétdombon.
Ingmar Bergman
-
Lehet, hogy olyan alattomosan vannak elrendezve a dolgok, hogy az élet egyik pillanatról a másikra tönkremehet? Anélkül, hogy az ember tudná, hogyan is? Szinte észrevétlenül? (...) Arról van szó, hogy az ember választ, és rosszul választ? Vagy hogy ugyanazon a régi ösvényen jár az ember, és nem is tudja? S aztán egyszer csak ott hever a szemétdombon.
Ingmar Bergman