Mindegyik országnak van római Szent Péter-temploma. Van Londonnak. Van Pétervárnak. Van Párizsnak, kettő vagy három is. Egy haldokolván ismét gyermeteggé váló, megrokkant nagy mûvészet sivár végrendelete, utolsó motyogása.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki önmagát újrateremteni képes, az halhatatlan. Ámulva, andalogva járunk végig a poraiból kiemelkedett város utcáin, partjain, s úgy tetszik a képzeletnek, mintha kőkolosszok ormain, e paloták homlokzatán, e ligetek árnyékából mindenütt egy bús, bánatos szellemarc tekintene felénk, sötét, beárnyalt szemeivel, aki mindenütt ott volt, ahol alkotni, ahol újjáteremteni, ahol boldogítani kellett; csak ő maga nem lett boldog, csak ő maga hullott szét a nagy munkában. Lesz-e isten, aki valaha a szétbomlott remekmû darabjait ismét egymásba illeszti? Jókai Mór
2. Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Száraz Miklós György
3. Minden maradandó mû egy teljesült végrendelet. Horváth Imre
4. Mindenkinek szüksége van templomra. Egy templomra, amelybe beléphet és térdre borulhat a magánya előtt.
5. Van, akiről szobrot mintáztak, van, akit elfelejtettek, és van, akit megtûrnek egy képzeletbeli panteonban. Immár végérvényesen az utódok kezében a döntés, hogy mire használják őket. Tóth Gábor Ákos
6. A templomok és a katedrálisok a szent enklávék végső szimbólumai, Isten tartományai a földön, az ember mikrokozmoszai egy idegen világban. Az emberek mindent elkövettek annak érdekében, hogy ezeket a mikrokozmoszokat a lehető legtöbb módon és eszközzel megvédelmezzék. Azzal, ahogy a templom vagy katedrális helyét kiválasztották, az alaprajzzal és a templomok belső beosztásával, a felületek mintázatával, a beszentelés ceremóniájával, Isten szimbolikus jelenlétével és így tovább. Hankiss Elemér
7. Vannak helyek: hiába pusztítja el őket háború, üldöztetés és közöny, mindig szent helyek maradnak. Mindig akad valaki, aki érzi a hiányát, és újjáépíti. Paulo Coelho
8. Az én szememben minden palota a hivalkodás oktalan, ízléstelen, szörnyû megtestesülése. Ha felidézem magamban Versailles-t, a Kremlt, Potsdamot, a Buckingham Palace-t és a többi hasonló mauzóleumot, történelmi érdekességük ellenére is az az érzésem, hogy pusztán az emberi nagyképûség emlékmûvei. Charlie Chaplin
9. A mûvészet nagy kérdése az: akár a Louvre-ban, akár a kollégium falán lóg, hogy benned bármi megmozdul-e.
10. Az élet vége még nagyon is élet. A test, a lélek minden kétes rejtelme benne nyüzsög. Aztán a gyász egyértelmû fehéret terít a rejtelemre, förtelemre. Rakovszky Zsuzsa