Ugrás a tartalomra
Minden gondunk, bûnünk köddé vál` majd velünk együtt,
És száll majd a lelkünk tova valahol a Tejútrendszeren túl.
Annyi emlék meg annyi szép szó, mi törlődik hamar,
Hát végén, a haláltusádon ne bánd meg, hogy nem irányított a vágy!
Kapcsolódó idézetek
-
Minden gondunk, bûnünk köddé vál' majd velünk együtt,
És száll majd a lelkünk messzi földön, hegyen és völgyön át.
Annyi emlék meg annyi szép hely, mit itt kell hagynunk majd!
Hát testvér, addig élj tudatos életet, ameddig ez a rövid idő tart!
Azahriah
-
Ég áldjon! Oly soká mentünk mi egy irányba,
most más úton megyek, te is menj más úton.
Az értelmed legyen úrrá a bánaton,
s kérlek, ítéletet ne mondj rólam hiába!
Hatalmunk nincs magunk felett.
Elhamarkodott esküinken,
mit tettünk ifjú éveinkben,
a mindent figyelő sorsunk nagyot nevet.
Jevgenyij Abramovics Baratinszkij
-
Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el.
Cserna-Szabó András
-
Hová mész most, lélek? Hosszú-hosszú út áll előtted.
Indulj hát útnak! Remélem, békés utad lesz!
E világ már semmit sem tartogat számodra.
Távozz hát békével!
-
Minő öröm volna valahol másutt, a csillagok között, újrakezdeni az életet rokonainkkal, barátainkkal. Milyen könnyû volna a haláltusa, ha az ember tudná, hogy elvesztett szeretetteihez indul, minő csókolózás volna a találkozásnál, minő gyönyörûség együtt élni örökké, halhatatlanul! (...) A vallások e kegyes hazugsága (...) könyörületesen eltakarja a rettentő igazságot a gyengék elől. Nem, nem: a halállal mindennek vége, érzelmeink nem élednek fel, a búcsú örökre szól. Örökre!
Émile Zola
-
Igazság, Béke s Szeretet fog fényleni
az égi trón körül,
s a lelkünk végre Õ elé kerül,
kit látni egyedül üdvözítő;
ha eltûnt rólunk minden földi szenny,
csillagmezét borítja ránk a menny,
s uralkodunk feletted, Sors, Halál s - Idő.
John Milton
-
Amikor tetszik, hogy próbára vess,
Mikor mindent kegyetlen köd fedez,
Amikor lelkünk elszürkül a portul,
Amikor minden visszájára fordul,
És megfakul a földi szeretet,
És úgy állunk a Minden közepett
Egyesegyedül, s már-már görnyedünk:
Kegyelmes Isten, angyalt küldj nekünk!
Sík Sándor
-
Várni rád nem nagy áldozat nekem,
Egy életen át köti a vágy a lelkem.
Csak az fogy el, mit együtt végigélhetnénk,
És sose leszünk, akik együtt lennénk.
Polyák Lilla
-
Arra vágyom, hogy te járj elöl földi életünk során mindenütt. Csak egyszer járok majd előtted, s az lesz végső pillanatom. Ha hív a halál, mögém kerülj. Mert nélküled egy percet sem élhetek.
-
Tudom, mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!