Ugrás a tartalomra
Mindig ettünk egy fagyit a cukrászdában. Én mindig csokisat kértem, ő meg karamellt. Aztán kiültünk a járdára a fagyizó előtt, és én számoltam a kék kocsikat, ő meg a pirosakat, és akinek a legtöbb jött össze, az nyert. Szeretem azt a járdát. Lehet, hogy unalmas, de azt hiszem, az unalmas dolgokra emlékszem a legszívesebben.
Kapcsolódó idézetek
-
A legélesebben mindig a legboldogabb pillanatra emlékszünk, mielőtt minden összeomlott. A becsapódás előtti másodpercre, a fagylaltra a benzinkútnál az autóbaleset előtt, az utolsó fürdőzésre a tengerparti nyaraláson, mielőtt hazajöttünk, és megkaptuk a diagnózist. Éjszakáról éjszakára ezek a csodálatos pillanatok repítenek vissza minket a szörnyûség előtti időbe és a kérdésekhez: "Tehettem volna valamit másképp? Miért voltam boldog? Ha tudtam volna, megakadályozhattam volna?" Minden embernek ezer kívánsága van, mielőtt valami tragédia nem történik, de utána csak egyetlenegy.
Fredrik Backman
-
Szeretem a sebességet mindennel: autóval, havon, vízen. A lassúság számomra az unalom szinonimája, a gyorsaság meg az izgalomé és szórakozásé. Persze tudom jól, hogy a közúton tisztelni kell a sebességkorlátozást, a száguldozásnak a versenypályán a helye.
Kimi Raikkönen
-
Nagyon szeretek utazni, és nagyon szeretek hazaérni. Soha színesebb látvány, mint bárhonnan is visszatérve meglátni a gyorsforgalmi bevezető út egyhangú szürkeségét, ami mégis mindennél színesebb nekem. Fénnyel és melegséggel árasztja el a szívem, biztonság árad szét bennem. Hazajöttem.
-
Egy győzelem nem változtatja meg az életemet. Könnyebb lesz az élet, ha nyersz? Nem hiszem. Persze mindig kellemes érzés győzni, annak ellenére is, hogy a következő verseny már ismét ugyanaz a régi kihívás. Ha nyersz, az szép, de az emberek ezt nagyon gyorsan elfelejtik. Sokszor elég mindehhez egy futam is, és már nem is emlékeznek arra, hogy nyertél.
Kimi Raikkönen
-
Mindig az elsőt kedveljük jobban.
Arisztotelész
-
Hozzád beszélünk a mozgólépcsőn állva, hozzád a drogériában a sorban unatkozva, hozzád, miközben a túlárazott, cukros szart isszuk, amit azért vettünk, hogy valami feldobjon minket, hozzád szélbe kilépve, a kirakatban lógó kettévágott állatok, szakadt sztriptízbárok, kihalt szuvenírboltok mellett elsétálva, hozzád a zuhanyzóban, a buszváróban, félálomban, hozzád, aki élsz és uralkodol ebben az egész kötöttpályás szabadesésben.
Simon Márton
-
Válaszút előtt állok: jobbra menjek, balra menjek? Ha túl sokáig gondolkozom, és sátrat verek ott, ahol a három út egy pontban találkozik, akkor az életem triviálissá, unalmassá válik. Itt ahhoz kell bátorság, hogy döntsék, és menjek. Jobbra vagy balra, mindegy, csak menjek! Gondolhatok az életre úgy is, mintha kaszinó volna. Ha játszani akarok, fogadni kell! A pénzemet gyorsan rá kell tennem a pirosra vagy a feketére: vagy nyerek vagy veszítek, de ha sokáig gondolkozom (és vajon min is?), kimaradok a játékból, és csak ácsorgok a rulettasztal mellett, kezemben a zsetonokkal.
Feldmár András
-
Kicsi koromban sokat jártam a helyi jégpályára. Képzeletben mindig úgy éreztem, hogy tudok piruettezni és ugrani, de ahogy kikerültem a jégre, alig bírtam egyenesben tartani a korcsolyámat. Amióta idősebb lettem, ugyanígy vagyok az emberekkel. Képzeletben szókimondó és merész vagyok, ám ami kijön a számon, az mindig olyan alázatos és udvarias.
Gayle Forman
-
Tortából vannak a házak, cukorka a sín, az út.
Csokiból a fellegvárak és marcipán is bőven jut.
Csodás, csodás illat minden lépés, lágyan omlós perecek (...),
álmodban a legfőbb kérdés, hol leled meg e helyet.
-
Azokon az utakon gondolkodom, amelyeket életünk során végigjárunk. Miközben a válaszokat keressük, gyakran ösztönösen arrafelé indulunk, ahol több a fény. Pedig néha nem ártana a sötétben keresgélnünk.
Daniel Gottlieb