Mint kehely szélén zengő aranycsöppek: Az örömital benned muzsikál, Túláradna, de nincs merre-hova, Leperegne, de csak habozva áll. Raksz vértet, páncélt a szíved fölé, De ver a szíved vért, páncél alatt - Ujjongva szólnál: most boldog vagyok! - És összeszorítod a fogadat!

Kapcsolódó idézetek

1. Csak egy darabka hús; látatlanul, Kíváncsi szemtől rejtve dobban; Hol viharozva, vészesen, vadul, Hol mélabús, merengő nyugalomban. Egynek szelíden suttogó öröm, Másnak bőszen kiáltó kárhozat. Eszemet rajta hasztalan` töröm: Nem fejthetem meg, óh szív, titkodat. Reviczky Gyula
2. Hallom már, angyal szárnya lebben, Szívem, mint régen, meg-megrebben, Itt vagy közel! Itt vagy közel, óh, szép karácsony, Rajtad csüng lelkem, semmi máson, Jövel, jövel! Benedek Elek
3. Rongyos lett az ingem, foldozd meg. Rövid az örömöm, toldozd meg. Kösd meg a nyakkendőm, kibomolt. Emeld fel a szívem, leomolt. Páskándi Géza
4. E szív itt, szívemhez közel - Reményem, kincsem, birtokom; Boldogtalan, ha válni kell, S boldog, ha ajka ajkamon. Reményem, kincsem ő nekem, S a boldogság - igen! James Joyce
5. És boldogok a fellegek, Mily könnyû mind! Mind fenn lebeg! Milyen halványan lengenek! Álomraj és sóhajsereg, Ha emberszívből felremeg, Nem ily szelíd. A szív beteg. Tóth Árpád
6. Az emberi szívben az öröm- s fájdalomnak csak egy bizonyos mennyisége fér meg; ha a kehely egyszer színig telve van, a tenger árjai átmehetnek rajta, s egy cseppel sem fogják nevelni tartalmát; ha a mérleg egyszer elveszti egyensúlyát s a serpenyők egyike bizonyos pontig lement, rakj rá mázsákat, s míg terhe alatt el nem törik, mélyebbre nem nyomhatod le. Eötvös József
7. Csordultig van telve szívem. Nem ábrándozom többé; hogy csatákat nyerjek; (...) nem irigylem a költők babérkoszorúját; a királyok koronáját. Te az enyém vagy: ez minden dicsőségem; minden boldogságom; a te szerelmed az én babérkoszorúm, koronám s megnyert dicső csatám! Rudnyánszky Gyula
8. Tudja, mi a baja? (...) Boldog! Olyan boldog, hogy titkon azt gondolja: meg sem érdemli. És ez félelmet fecskendez a szívébe. Fogadja el a szerencséjét, nem kis része volt benne. Élvezze, amit elért, ne rettegjen attól, hogy mindez elmúlhat, véget érhet. Ha egy sikeres ember effélén rágódik, az olyan, mintha a Nap kevesellné fényét-melegét. Pusztító luxus. Vavyan Fable
9. Táncolj velem, szép vagy, mint egy bíbor hegedû, forgass túl a pánikon, mert félek egyedül, legyek én az olajág, mit röptödben hordasz, forgass, szerelem, forgass. Forgass, szerelem, forgass. Leonard Cohen
10. A szívem adnám oda hegedûnek, A szívem, melyből bú és vágy zokog, Lopjon szívedbe enyhe bánatot És kósza vágyat, mely árván röpülget, Hogy szûz álmodban, halkan, édesen, Nem is sejtve, hogy könny az, amit ejtesz, Álmodban, mit reggelre elfelejtesz, Sirasd el az én züllött életem. Tóth Árpád