Ugrás a tartalomra
Mint tüske hatoltál belém
sebhelyed vagyok ma is még
mikor már azt hiszem vége
elkezdek lüktetni ismét
Kapcsolódó idézetek
-
Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
most végig ömlik rajtad, mint a genny,
sötét leszel, behorpadt néma seb,
akár az éj, s az arcom odalent.
Pilinszky János
-
Míg élek, lélegzek, míg van eszem;
a sok belém szúrt tüskét sziszegve viselem,-
de azért el nem feledem!
Berda József
-
Egyszer már hozzáadtalak a veszteségeimhez
mégis emlékeim közt bolyongsz
szüntelen vétkezésben.
-
Mintha egy óriási lyukat ütöttek volna a mellkasomon, azon át kirángattak belőlem valamennyi létfontosságú szervemet, én meg itt maradtam a soha be nem hegedő, tátongó sebbel, amelynek pereme még mindig lüktet és vérzik, akármennyi idő telt is el azóta. Az eszemmel tudtam, hogy a tüdőmnek valószínûleg semmi baja, de azért zihálva kapkodtam levegő után, forgott velem a világ. (...) És mégis, úgy tûnt, túl tudom élni ezt is.
Stephenie Meyer
-
A fájdalom, amely apró kis tüskeként szúrja a szívemet, tesz majd erőssé a következő csatában.
-
Valami olyasmi van ott, amit nem akartál, hogy ott legyen, de mégis ott van tüskeként a húsodban. Szenvedsz, és közben reménykedsz, hogy holnap már nem lesz ott. De emlékszel a tegnapodra? A tegnapod ugyanilyen volt, és a mára vártál (...). És ugyanígy jön majd el a többi holnap is.
Osho
-
Akár egy második szív, úgy lüktet mellkasomban a múlt.
John Banville
-
A sebei beforrtak. Új nap kelt fel a lelkében.
-
Karod ölelése nyomot hagyott a derekamon
tenyered simítása az arcomon
ajkad az ajkamon
most is úgy érzem mintha
mintha...
Ara Rauch
-
Mint a húsba vésett mûtéti heg,
múlhatatlan ott van
egy emlékfoszlány arról,
hogy egyszer boldog voltam.
Likó Marcell