Ugrás a tartalomra
Mit szeretőjének búg kéjjel az asszony,
jó, ha a szélbe vagy a fürge patakba írod.
Kapcsolódó idézetek
-
Mind olyan a nő mint a fa, mely alatt
Míg könyörögve fut a csevegő patak,
Rá nem hullatna egy zöldülő levelet,
Csak ha már hervad, és a patak bejegedt,
Vagy elment messze, és föltûnt egy új eren.
Tóth Kálmán
-
S míg libeg búsan, szerelemben,
Én kikacagom kósza árnyad,
Felé fúvok: menj, elbocsátlak.
Ady Endre
-
Szívem a világ partjához csapdossa hullámait és könnyeivel írja rá nevét e szóval: - szeretlek!
Rabindranath Tagore
-
Egy asszony vagy félti a férjét - vagy fél tőle.
Agatha Christie
-
Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal.
Mikszáth Kálmán
-
Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak.
Gárdonyi Géza
-
Most már ki tudom mondani: nagyon sajnálom. Ezerszer is ezt kiáltom innen, de ő nem hallhat meg engem. Teli torokkal üvöltöm a fák és hegyek csúcsa fölött, hogy "köszönöm" és "ne haragudj", a szeretetem a tavakba öntöm, és csókokat lehelek neki a széllel, remélve, hogy valamelyik csak eljut hozzá.
Cecelia Ahern
-
Én szép szeretőmet patak partra vitted,
Engem irégyelvén, lábárúl le-vetted,
Jókora répáját levesedbe tetted,
S rám haragszol, ki ezt ellenem vétetted.
Weöres Sándor
-
Egy drága nő, egy asszony, kit szerettem!
Fák sírjatok, virágok sírjatok!
Hogy elfeledtem, hogyan is hihettem?
Füvek ti, sírjon minden sarjatok,
füvek, akiken ágyamat vetettem
s ahol most már egyedül alhatok!
Könnyfürdőben szépüljön égi lénye
s haljon meg egy nagy szerelem regénye.
Dsida Jenő
-
Szeretni vágyok, gyötrelemben égve.
Kosztolányi Dezső