Mivel annyi esetleges mozzanatot feltételez az olyan fejlett létformák keletkezése, mint a Homo sapiensé meg az oposszumé is, nem valószínû, hogy mondjuk emlősök előfordulhatnak másutt is az univerzumban. E nézet híveinek szemében az élet a földön nem kevésbé csodálatos és bámulatra méltó, mint azoknak, akik az isteni teremtést látják benne.

Kapcsolódó idézetek

1. Istennek természetesen lehetett valamilyen számunkra ismeretlen indoka arra, hogy az élet és az értelmes élet kifejlődését egy olyan jellegû folyamatra "bízza rá", mint a darwini értelemben vett evolúció. De amit mi egy mindenható, mindentudó és erkölcsileg tökéletes lény indokairól át tudunk gondolni, az arra mutat, hogy egy ilyen lénynek plauzibilis indokai lennének arra, hogy ne ezt tegye, hogy vagy a speciális teremtés, vagy pedig egy céljainak sokkal inkább megfelelő, az általunk ismerttől egészen eltérő jellegû evolúciós folyamat mellett döntsön, amikor élőlényeket akart létrehozni. Ezért - ha nem is az evolúció puszta tényéből, de az evolúció bizonyos általános sajátosságaiból - indokoltan és nagy valószínûséggel következtethetünk arra, hogy nincs ilyen lény. Szalai Miklós
2. Az emberi állapot nem végleges: Homo sapiens és high-tech közös fejlődésével új létformák alakulhatnak ki, miközben már útjára indítottuk a természetesnél gyorsabb gépi evolúciót.
3. Ha feltételezünk egy istenséget, amely képes a világ összes szervezett komplexitását megtervezni, akár egyik pillanatról a másikra, akár irányított evolúció által, ennek az istenségnek már eleve rendkívül bonyolultnak kell lenni. A teremtés híve, legyen az naiv bibliaforgató vagy mûvelt püspök, egyszerûen feltételezi, hogy már létezik egy rendkívüli intelligenciájú és komplexitású lény. Richard Dawkins
4. Ámulattal adózhatunk az evolúció hihetetlen "ügyességének". A kreacionisták, akik csak azt tudják elképzelni, hogy egy felsőbb lény teremtette az élővilágot, a problémát - vagyis hogy ki teremtette a teremtőt - minden racionális érv nélkül eltolják maguktól. Az evolúció körmönfontsága azonban egyre világosabban látható. Nincs az az elgondolás vagy "terv", amely valaha is létre tudta volna hozni mindazt, amit a találomra szétszórt szárnyas magok és a sok milliárd másféle mag létrehozott. Georg Klein
5. Ha csak az evolúció szempontjából nézzük az életet - nemcsak az emberét, hanem bármiét -, akkor az, hogy folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb változatok, egyszerûen arra szolgál, hogy a faj a változó környezetben fönn tudjon maradni. Soha nem lesz tökéletes, de cserébe túlélőképes lesz.
6. Amikor az élet földi eredetéről van szó, csupán két lehetőség kínálkozik: a teremtés vagy a spontán keletkezés (evolúció). Nincs harmadik út. A spontán keletkezést (az ősnemzést) száz évvel ezelőtt megcáfolták (Redi, Spallanzani, Pasteur), de ez csak egyetlen más végkövetkeztetéshez vezet el bennünket: a természetfeletti teremtéshez. Ezt nem tudjuk elfogadni filozófiai okokból (személyes indítékokból), ezért inkább elhisszük a lehetetlent: azt, hogy az élet önmagától, véletlenül jött létre. George Wald
7. Az élet (az emberi életet is beleértve) véletlenszerû eseményekből keletkezett; véges lények vagyunk; és bármennyire is szeretnénk, önmagunkon kívül senki másra nem számíthatunk, senki sem véd meg bennünket vagy bírálja el a viselkedésünket, senki más nem ad értelmes életcélt. Nincs predesztináció, mi döntünk arról, hogyan éljük a lehető legboldogabb, legteljesebb és legértelmesebb életet. Irvin David Yalom
8. Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerû kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörû forma bontakozott ki - és teszi ma is. Charles Darwin
9. A tudományosan kimûvelt szem a természeti történést mindent átfogó, szigorúan törvényszerû összefüggésnek látja, amelybe az emberiség élete a földi élet részeként illeszkedik bele. Ezt a nézetet (...) semmiféle kétkedés és semmiféle hit sem fogja megváltoztatni; az emberi elme csak magamagával együtt vethetné el. Friedrich Paulsen
10. Különös, kiemelten fontos helyet kapott az ember (...) ebben az univerzumban azáltal is, hogy Isten valamennyi élőlény között csak őt teremtette önmaga képére, szemben más mítoszokkal és vallásokkal, amelyek isteneiket gyakran nem-emberi, félemberi vagy állati lényekkel, illetve akár szörnyekkel azonosították. Hankiss Elemér