Mondd: ha elkapnálak valamikor és megcsókolnám a talpadat, ugye sántítanál kissé utána, félve, hogy eltaposod csókomat?...

Kapcsolódó idézetek

1. Megérintelek és félek hogy ujjaim összetörnek téged. Monika Feth
2. Mindig is féltem, hogy egyszer elveszítelek. Már az első csóknál féltem, mert ha van első, lesz utolsó is. Szélesi Sándor
3. Lóbáltam a lábamat az ágy szélén és fütyültem, tudnod kellett volna, hogy valami baj van, hogy nem vállalom, és nem bírom elviselni az emlékeidet. (...) Ha csak cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre szoktál, amelyet jobban ismertél már nálam, talán észreveszed, mennyi szenvedést okozol nekem, anélkül, hogy akarnád, és észreveszed, hogy kapálódzom és hadonászom valami híg, átlábolhatatlan gyötrelemben, amelyet te idézel a fejemre emlékekkel és emlékeztetésekkel. Szabó Magda
4. Ha... elfog a kísértés, hogy másokat leírj, mert önteltnek és barátságtalannak látod őket, adj nekik esélyt, hogy megcáfolhassák! Valószínûleg csak tartanak tőled! (...) Mindnyájunknak megvannak a magunk kis bizonytalanságai. Andrew Matthews
5. Attól még, hogy belevágtam, nem biztos, hogy készen álltam. Attól még, hogy kicsit remeg, meg fog tartani a lábam. Matthew McConaughey
6. Én azt hiszem, hogy Te is félnél tőlem, ha kicsit bátrabb volnál. Ha engemet mennyedbe vinnél, mélyebbre hullnál a pokolnál. Váci Mihály
7. Ha érzel valaki iránt valamit, akkor (...) egyetlen csóktól megtorpannak röptükben a madarak. Matt Haig
8. Egyszer rám hajolhatnál S akkor nagyon kívánnál S én meg ott feküdhetnék Kicsit nagyon remegnék. Egyszer elkergethetnél Aztán sírva kérhetnél Aztán átölelhetnél S hagynám: kiengesztelnél. Rúzsa Magdolna
9. Két keze közé fogta az arcomat. Elakadt a lélegzetem. Habozott - de nem a szokásos értelemben, emberi módon. Nem úgy, ahogy egy férfi hezitál, mielőtt megcsókol egy nőt, de szeretné előbb kipuhatolni, miként fog a nő reagálni. És nem úgy, amikor azért habozik, hogy meghosszabbítsa a pillanatot, a várakozás eszményi pillanatát, amely néha jobb, mint maga a csók. (...) Azért habozott, hogy kipróbálja magát, hogy lássa, biztonságos-e a dolog, hogy megbizonyosodjék róla, még mindig ura önmagának. Stephenie Meyer
10. Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul feküdtem ott gyanútlan karokban, de mikor végre álom s ébredés közt félig tolvaj s fél-részeg öntudattal megloptam az istenek gyönyörét, nem bírtam tovább és csókolni kezdtem. Szabó Lőrinc