Ugrás a tartalomra
Mondok valamit: végre én akarok lenni az a bizonyos másik! Legalább egyszer. Az a titokzatos és félelmet keltő másik. Az, akiről kapásból feltételezed, hogy szebb, fiatalabb, és persze vékonyabb, mint te. Az, akiről szentül hiszed, hogy sosem lép ki az ajtón smink és tûsarok nélkül. A másik, akinek nincs lelkiismerete, aki nincs tekintettel senkire (főleg rád nem), és aki pont a te pasidban kelti fel azt az érzést, hogy ő valami különleges. A legrosszabb esetben a pasi ezt el is hiszi. Szeretnék végre én veszélyt jelenteni valakire, ahelyett, hogy mindig én érzem magam veszélyben. Szeretném, ha lennének titkaim, ahelyett, hogy folyton csak kitalálok magamnak egy-kettőt. A fenébe is, miért vagyok mindig én az egyik, és soha nem a másik?
Kapcsolódó idézetek
-
Szeretek olyan férfival lenni, aki épp azért nagyon érdekes, mert végtelenül különbözőek vagyunk. Amikor vágyunk valakire, amikor tartozni akarunk valakihez, akkor nem a tükörképünkre vágyunk, nem a második önmagunkhoz szeretnénk tartozni.
Roxane Gay
-
Mindig máshol akarunk lenni, mások akarunk lenni, mást szeretünk a másikban, mint akik. Megérkeznénk, de mennénk, vagy maradnánk még, de nem lehet. Sohasem az igazi. Ilyen vagy te is, én is, ilyenek vagyunk mind. Valami mindig hiányzik. Néha minden. Néha nagyon sok, néha csak kevés hiányzik ahhoz, hogy boldogok legyünk - de nem vagyunk sohasem teljesen és maradéktalanul boldogok.
Müller Péter
-
Olyan ember akarok lenni, aki képes megbocsátani. Olyan, akinek fontosabb a mások sorsa, mint a sajátja. Olyan, aki képes az őszinte beszédre. Olyan, aki a fontos dolgokért hajlandó bármit feladni. Olyan, aki mindenkiben meglátja a jót. Olyan, aki képes az igaz barátságra. Olyan, aki mindig igyekszik jobb ember lenni. Olyan, aki tanul a saját hibáiból. Azt hiszem, olyan akarok lenni, aki mindezt egyesíti magában, hogy végre az a lány lehessek, akinek nem kell egy fiú a boldogsághoz.
-
Volt valaha valami közös titkotok? (...) Próbáld ki, legyen egy közös titkotok, csak kettőtöknek! Amit rajtatok kívül senki más nem tud a világon. Akkor érzed majd, hogy ő te vagy, te pedig ő!
Karen Blixen
-
Megértettem végre azt, hogy miért is kell az a bizonyos valaki - a pár. Az a valaki, akinek a lelkébe MINDENT lepakolhatsz anélkül, hogy bármit hozzáfûzne ahhoz, amit lát. Elfogad úgy, ahogy vagy, és támogat. Inspirál és motivál, felnéz rád, de férfi marad melletted. A tenyerén hordoz, és ragyog a szeme, amikor rád néz. Rá kell jönnöm, hogy erre van szükségem, és nem fogadok el mást. Nem akarok.
Oravecz Nóra
-
Csakis olyan pasi kell, lányok, aki olyannak szeret, amilyenek vagytok. Sőt, azért szeret, mert olyanok vagytok. Minden apró dilivel egyetemben. Higgyetek nekem!
Laurell Kaye Hamilton
-
Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is bánnám. Úgyis kezd unalmas lenni az, ami van.
Oravecz Nóra
-
Sose vagyok elégedett magammal. Folyton a többi lányhoz hasonlítgatom magam, és mindet szebbnek látom. (...) Vajon felnőttkorunkban is ekkora különbség lesz köztünk? Félek, én mindig ilyen ronda maradok, és nincs olyan fiú a világon, akinek én kellenék.
Tóth Olga
-
Néha félek, hogy végül mégis ő az erősebb, a másik én, az ismerős és érthetetlen, akinek nincs névjegye, nincs teste, s aki legalább olyan erősen én, mint a kezem vagy a szemem. Félek, hogy mégis erősebb, mert fölényesen bánik velem, mint egy vívó, aki talán le is becsüli ellenfelét: sebeket ad, óvatosan és játékosan, s talán azért nem döf le, mert - egyelőre - mulattatja ez az aránytalan bajvívás. Pardont kérjek tőle? Akkor nincs értelme az egésznek. Szökjek meg az életből? Akkor ő győzött. Semmit sem tehetek. Nem elég meggyőzni és leteperni az ellenfelet. El is kell viselni. Ez a nehezebb.
Márai Sándor
-
Folyton azt érzem, mintha más szeretnék lenni. Mintha új helyet keresnék, új élettel és új személyiséggel. Ez együtt jár a felnőtté válással, meg azzal a törekvéssel is, hogy újra megtaláljam magam. Azzal, hogy mássá válok, felmentem magam minden alól. Komolyan azt hittem, hogy ahányszor próbálkozom, mindig felszabadulhatok. De mindig zsákutcába kerültem. Mindegy, hova megyek, eltévedek. Ami nincs, az nem változik. A forgatókönyv módosulhat, de én mindig ugyanaz a tökéletlen ember maradok. Mindig ugyanazok a hiányérzetek kínoznak, amelyeket sosem tudok kielégíteni. Azt hiszem, meg kell ismernem magam.
Murakami Haruki