Ugrás a tartalomra
Most már mindennek vége
Tündérregénknek vége
Eltünt az árnyerdő éke, lomb virág
Lelkünkben az erdők sûrûje és a lomb
láttalak
fényalak.
Kapcsolódó idézetek
-
Most nincsen más, csak a csönd van
Darázsderekú felhőkből
Lassú eső hull
Ez a szerelem véget ért.
Péterfy Bori and Love Band
-
Lombtalan lomb a mi lombunk,
Virágölő a virágunk,
Árnyéktalan az árnyékunk.
Ady Endre
-
Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.
Márai Sándor
-
Bárhogy volt, mindent megtettem,
Látom már, el kell engednem.
Eltûnt egy részem,
Mindennek vége.
-
Eljön az az idő, amikor fel fog tûnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt, már régen eltûnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerû, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással.
Tihanyi Márk
-
Letûnt a délután, a fáradt
És búcsúzik az esti fény...
Kietlen és sivár lelkem
És meg akarok halni én.
-
Ne gyújts tüzet, nem kell, hogy újra lássam
Homályba veszett vonásaidat,
Maradt-e még utánam bármi hátra.
Láng, szenvedély helyén kihûlt salak.
Sötét van. Többé ne is lássalak.
Ferencz Győző
-
Visszanézek, eltelt pár év,
jó és rossz talán.
Mit másként tettünk volna, az már
nincs többé, csupán
elengedni kell, mi elmúlt,
mint lombjait a fák
engedik, mert újra jön még
tavasz a tél után.
-
Akit nem véd a szerelem,
hiába védi az magát;
dereka körül égő erdő lehet szeméremöv,
koszorú-lánc -
elfogy a levegője,
nyomora,
csöndje
s nézi csak: hogy kopik
fölüle el az ég
utolsó csillagig.
Csoóri Sándor
-
Ez egy utolsó levél, és vége van.
Éreztem valamit, azt hiszem.
Szégyellni kéne most magam,
Árnyékot vetsz a szívemen.
Ákos