Nagyon igaz, hogy egy csomó festő elmebeteg - olyan élet ez, amely az embert - enyhén szólva - elidegeníti a világtól. Rendjénvaló, hogy a fejem búbjáig beletemetkezem a munkába, de örökké félnótás maradok.

Kapcsolódó idézetek

1. A festő és a költő egyaránt újraírja a valóságot. Kitágítja. És idő kell ahhoz, hogy ebbe beletanuljon. Egy egész élet. A valóság újraírása a mûvész saját igazságához vezető út. Alex Miller
2. S most, hogy újra játszom felnőtt életet, idegenben festek otthoni képeket. De a mindennapok... mikor magam vagyok - kicsit mindig meghalok. Ismerős Arcok
3. A költő mindig túlérzékeny, az a dolga. Abból él. Ír. Sérülékeny, borzasztóan, de adatott neki egy gyógyulási módszer. Írhat. Így a világtól folytonosan kapott sebei gyorsan be is hegednek. Jász Attila
4. A halál gondolatának végig kellene kísérnie minden ember életét, ez azonban túlságosan nagy stressz lenne az emberi elmének. Kénytelenek vagyunk úgy élni az életünket, mintha halhatatlanok lennénk.
5. Az olyan emberek, akik neheztelnek a világra, mindig nagyon veszélyesek. Úgy gondolják, hogy az élet adósuk maradt valamivel. Agatha Christie
6. A festményekben erő van. Visszahoznak az életbe. A festményekben nem fogsz csalódni. (...) Elszakítanak a világtól, csak zúgjon és forogjon magában, kit érdekel! Tisza Kata
7. Az élet elterelésének megvan a mûvészete. Hozier
8. Nincs félelmetesebb szenvedély a mûvészet szenvedélyénél. Egyre szegényebbé teszi az embert, olyannyira, hogy még pillanatnyi egyensúlya sincs életében. Sohasem lehet elégedett önmagával. Együtt jár vele az állandó kétség és bizonytalanság. Mika Waltari
9. Aki félelemben él, nem is él igazán. Mindig is lesznek olyanok, akik szembeszállnak a félelemmel, és mindig lesznek olyanok, akik inkább elmenekülnek.
10. Félek én is, sok mindentől. És a rettegés nagy zavart támaszt az ember fejében. Félek a gyávaságtól, az ember az életével fizethet érte... és többnyire másvalakinek az életével. Félek az elvesztegetett időtől, hisz oly rövid az élet.