Nagyon régen volt, mikor erről beszéltél, akkor még nem vetted észre, hogy valahányszor kiejted az Angéla nevét, valami szúrás következik, mintha ezzel a névvel megadtad volna a jelt arra, hogy döfjek, s én döfök is, nem úgy, ahogy kellene, ahogy illik, nem szabályosan, csak úgy, hogy fájjon.

Kapcsolódó idézetek

1. Lóbáltam a lábamat az ágy szélén és fütyültem, tudnod kellett volna, hogy valami baj van, hogy nem vállalom, és nem bírom elviselni az emlékeidet. (...) Ha csak cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre szoktál, amelyet jobban ismertél már nálam, talán észreveszed, mennyi szenvedést okozol nekem, anélkül, hogy akarnád, és észreveszed, hogy kapálódzom és hadonászom valami híg, átlábolhatatlan gyötrelemben, amelyet te idézel a fejemre emlékekkel és emlékeztetésekkel. Szabó Magda
2. Rengetegszer kaptam döfést, szúrást, verést és egyéb sérülést. De egyik sem járt a közelében sem annak a fájdalomnak, amit most éreztem, amikor láttam a száját arra a másik szájra tapadni. Jeaniene Frost
3. Most megint eszembe jutott, hogy egyszer megkérdezted, van-e nekem rendes nevem is, mert te azt nem tudod, igen, akkor két napig bőgtem, és most is bőgni volna kedvem, ahogy eszembe jut. Annyit se számítottam neked, hogy a nevemet tudd, ha nem is valami extra név, de szép név... Szilvási Lajos
4. És mégis... kerülöm a nevedet. Mert fáj az a szó, fáj minden ékezet és magánhangzó, fáj, ahogy a számhoz ér, égeti és dörzsöli, de én mégis... még mindig, mohón fújom ki minden tagjait. Zakály Viktória
5. Tudta, milyen érzés efféle fájdalommal élni, ami terjed és lüktet, amit az okoz, hogy valaki nem törődik eléggé az emberrel. Ha valaki nem szeret elég erősen. Nora Roberts
6. Elébed állok kézzel-mellel, Hogy megvédjelek magam ellen, S a vége az, hogy idehúzlak. A vége az, hogy összezúzlak. A kezemen itt érzem ajkad, Az ajkamat ott érzem rajtad - Rossz óra volt, amelybe` lettél, Amikor énnekem születtél. Ignotus
7. Õ engem megölt. Õ sok olyant tett, amit férfinak, becsületes embernek nem szabad tenni - és én mégsem tudom őt gyûlölni. "Tegnap még szerettelek, holnap már gyûlölni foglak!" - Lehet azt mondani, lehet azt megtenni; de nem lehet azt - érzeni. Jókai Mór
8. Hangozzék bár kegyetlenül, unottan. Egy szó elég. Nem értem félre majd. Ami eszedbe jut - pont az legyen. Mondd ki! De jól vigyázz. Végül még elhiszem. Karafiáth Orsolya
9. Ha sokat zörgetsz az ördög ajtaján Egyszer kinyitja neked majd talán Öröme fájdalom A szava bánt nagyon Vigyora biztos, gyilkos és kaján. Ákos
10. Meddig vergődni még, az irgalmas sötétben elrejtve, hogy pirít a bosszúság s a szégyen; ígérő titkokat kutatva ostobán, kapkodni lázasan egy tûnt igéd után; mormolni százszor egy rég elhalt párbeszédet, enyhíteni egy szón, mely egyszer fájt tenéked; s leintve részegen a hûvös ész szavát, neveddel verni fel a néma éjszakát! Afanaszij Afanaszjevics Fet