Ne feledkezzetek meg róla, hogy a sólyomszárnyú ifjúság hamar elrepül, és észre sem vesszük, már nyakunkra ül az ólomlábú vénség.

Kapcsolódó idézetek

1. Mint rövid álom, olyan hirtelen illan a szép, mámoritó fiatalság el. De a testnyomorító vénség már a fejünk búbja fölött fenyeget! Senkise tisztel már, nem is ismer torz alakodra, elméd tompa lesz és árnyba borúl szemed is.
2. Milyen szerencse, hogy vénségünkre felejtünk! Máskülönben még nagyobb terheket kellene magunkkal cipelnünk, pont akkor, amikor az erőnk már fogytán van. Meir Shalev
3. A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat. Leslie L. Lawrence
4. Az évek irgalmatlan gyors szárnyakon elrepülnek, s mint hárpiák elrabolják húsunkat, arany derûnket. Luis de Góngora y Argote
5. Ó, mi szép az ifjúkor, csak gyorsan elszáll, mindhiába! Vígan élj, gondolj a mára: hátha rosszabb lesz a holnap. Lorenzo de` Medici
6. Urak, lássátok, hogy röpül az élet, időnk leperdül, megkondul az óra, s kapkod nyakunkba már a halál körme görbén. Francesco Petrarca
7. Az évek egyre gyorsabban szállnak, ahogy öregszünk.
8. Míg a halandó lénynek az ifjukor üdve virul még, sok sose-teljesülő tervet eszel ki bohón; percre se gondol rá, hogy a Vénség és a halál jön, kórtól nem riadoz, míg fiatal meg erős. Ó, be rövidlátók, kik nem veszik észre, be gyorsan illan az ifjúkor s véle az élet is el.
9. Gyorsan múlik az élet. Ha nem állsz meg, hogy körülnézz, lemaradhatsz róla.
10. Gyorsan múlik az élet. Ha nem állsz meg, hogy körülnézz, lemaradhatsz róla.