Nehezen látjuk be, hogy az ember személyisége egymással nem mindig összeillő mozaikdarabokból áll, annak megfelelően, hogy életének más és más dimenzióiban más és más jellegû hatások érték. Így aztán hajlamosak lehetünk arra, hogy bûnei miatt az erényeit se ismerjük el. Ahogy egy barátom fogalmazott: "Adolf Hitler rendszeresen fogat mosott és szerette a kutyákat, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem illik törődni a fogainkkal, a kutyákat pedig utálnunk kell."

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy emlékszem, Bismarck is azt mondja valahol: hogy csak kutyát lehet ennyire szeretni, az embereket soha. És igaza volt. Emberrel mindig van valami baj: féltékenység, neheztelés, nagy ellentétek ebben-abban. Füst Milán
2. A kutyák szeretik a barátaikat, és megharapják az ellenségeiket. Nem úgy, mint az emberek, akik képtelenek a tiszta szeretetre, és mindig együtt van bennük a szeretet és a gyûlölet! Sigmund Freud
3. Az emberi élet jóság, szépség, kegyetlenség, szívfájdalom, közöny, szeretet és még annyi minden más keveréke. (...) Egyszer megfontoltan, máskor meggondolatlanul, néha kedvesen, néha kegyetlenül viselkedünk. S mindez nem egy eszme, hanem tény.
4. Azt mondják, az ember személyisége a tapasztalatainak összessége. De ez nem igaz, legalábbis nem teljesen, mert ha a múltunk lenne az, ami meghatároz bennünket, nem bírnánk együtt élni saját magunkkal. Meg kell győznünk magunkat, hogy többek vagyunk a tegnapi hibáinknál. Hogy a jövőbeli választásaink is mi vagyunk, a holnapok is mi vagyunk. Fredrik Backman
5. Ha az ember elég felnőtt, akkor elég erős ahhoz, hogy szembenézzen a kudarcaival, és okuljon belőlük. Hihetetlenül sokat segít a fejlődésben. (...) Az ember nem sebezhetetlen, és nem tökéletes - jó, ha ezzel tisztában vagyunk. És ha ezt elfogadjuk, akkor a körülöttünk élőkkel is sokkal megértőbb és meghittebb lesz a viszonyunk. Kepes András
6. Az emberek egészen különböző darabkákból állnak össze (...). Sokszor csak egyiket vagy másikat látjuk ezekből, aztán ha sikerül mindet összegyûjtenünk, hirtelen rádöbbenünk, hogy igazán jól ismerünk valakit. Cassandra Clare
7. Ismerték sokan, sokfélék és sokfélének, de csak hitték, hogy tudják is, milyen ember ő valójában. (...) Maga sem tudta, ki lakozik abban a testben, amit a tükörben lát, ha belenéz. Nem lehet olyan egyszerû tulajdonságokkal megfogalmazni, mint hogy céltudatos vagy éppen maximalista. Egy igazi mosolyában, egy merész kijelentésében, egy mérges pillantásában és egy adott pofonjában viszont érezhető volt, milyen is az ő igazi arca. Zakály Viktória
8. Az a hétköznapi tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint én őt, egyszerûen letagadhatatlan, és engem mindig bizonyos szégyennel tölt el. A kutya bármikor kész életét áldozni értem. Ha engem történetesen egy oroszlán vagy tigris fenyeget, Ali, Bully, Titi, Stasi, és a többiek, ahányan csak voltak, pillanatnyi tétovázás nélkül felvették volna a kilátástalan harcot, hogy meghosszabbítsák az életemet. Hát én? Konrad Lorenz
9. Az emberiség általában ilyen is, meg olyan is. Például zsugori, önző, irigy, tudatlan, együgyû és gyáva. De kedves is, okos, barátságos, megbocsátó, gondoskodó és - nagylelkû. Minden nem fér bele mindenkibe. Jonas Jonasson
10. Az emberi lények nagyon különbözők; hosszú idő fog még eltelni az emberi viselkedés megértéséig. Jóval előbbről kell kezdenünk. Ha legalább azt ki tudnánk találni, hogy egy kutya hogyan "mûködik", máris jóval előbbre tartanánk. A kutyát jóval könnyebb megérteni, mégsem ment még eddig senkinek. Richard Feynman