Ugrás a tartalomra
Nem bírsz a végtelenségig harcolni az agymosás ellen, hiába hiszed az ellenkezőjét. Egyszer méltó ellenfele tudtál lenni, de utána már hatni kezd benned. Elhagy minden vágy és minden érzelem. Milyen lehetőségek közül választhatsz? Lassú és fájdalmas süllyedés a halál felé, vagy a behódolás. De ha csak megjátszod a behódolást, ha színleled, hogy te vagy a gyengébb a rendőrökkel folytatott pszichológiai kötélhúzásban, akkor meg tudod őrizni elmédben a tisztánlátás néhány felvillanó szikráját, amely emlékeztet arra, hogy ki vagy te.
Kapcsolódó idézetek
-
Felnőni nem egyszerû feladat. Évekig élsz abban a tudatban, hogy a világ ilyen meg ilyen, aztán hirtelen borul az egész. Rájössz, hogy a szüleid talán mégsem tudnak mindent, a kormány hazudik, a felmenőid pedig gyilkolásztak. Rádöbbensz, hogy egyszer meg fogsz halni - utána meg ki tudja, mi lesz. A kis dózisban adagolt új információkból kisakkozod, hogy a világ teljesen más, mint ahogy előadták neked. Véget ér az agymosás, de aztán alig várod, hogy folytatódjon.
-
Amikor védeni próbálod magad a fájdalomtól, akkor a szeretettől és a pozitív érzésektől is elzárkózol. Ha rejtőzködsz, és megpróbálsz láthatatlanná válni, bevonzod a hasonló mentalitású embereket. A fények kihunynak, sötétség vesz körül. Tulajdonképpen elfelejted, hogy te magad vagy a fény. Úgy érzed, csak a sötét létezik. Elveszíted önmagad, és egy napon már nem is te nézel vissza a tükörből.
-
Vannak határok, falak, korlátok, el is döntheted, hogy szépen megbújsz mögöttük, de dönthetsz egész másképp. Úgy, hogy azt mondod, olyan nincs, hogy képtelen vagy átugrani, vagy hogy mögötte már nincs semmi, és inkább addig feszegeted a határokat, bontogatod a falakat, vagy próbálod átugrani a korlátokat, amíg rá nem jössz, hogy képes vagy eltüntetni őket. Hiszen minden legyőzhető, ha hiszel magadban.
Oravecz Nóra
-
Bátorság kell ahhoz, hogy tisztán akard látni önmagad. Ha nem békélsz meg teljesen azzal, aki vagy, folyamatos feszültségben fogsz élni. Amint belátod, hogy nem érdemes becsapni magad, szabaddá válsz.
-
Rettegj csak az érzéseidtől, zárd el őket, tegyél úgy, mintha nem lennének, és azon kapod majd magad, hogy semmi sem oké. Hazugságban élsz, próbálod nem észrevenni azt, ami nyilvánvaló, hiszen menekülni még mindig egyszerû. Te döntesz: rettegsz, vagy felvállalsz. Hagyod, hogy hassanak rád, vagy bezársz.
Oravecz Nóra
-
Az ember bárhonnan fel tud állni. Bármilyen helyzetből, bármilyen mélységből fel tud állni, ha eldönti, hogy szeretne kilépni. A bántalmazó közegből a lehető legnehezebb. Ott egy picit meg kell halni, hogy az ember meglássa azt, hogy a kilépés után van élet és van esélye a boldog életnek. Abban kell hinni, hogy minden jobb annál, mint hogy az ember elnyomottként és önmaga árnyékában éljen.
-
Az a tudat, hogy tehetetlen vagy: a végső megaláztatás. Néhányan folyton-folyvást érzik, félnek, védtelenek, és lassan-lassan kirekesztik magukat a világból. Az egyik meghunyászkodástól a másikig tovább élni, vagy úgy cselekedni, mintha sorsod ura lennél - vajon melyik a hiábavalóbb?
-
Minden embernek rendelkezésére áll az összes választási lehetőség. Van, aki egy ászt rejteget a kezében, és van, akinek eleve csak vesztes lapokat osztottak. Előfordul az is, hogy hirtelen közlik, zsákutcában jutottál. Game over. De addig is ki-ki maga járja az útját. Még az akasztófa tövében is választhatsz, hogy higgadtan fogadod-e a halált, vagy elgurult a gyógyszered, és úgy lesz véged, hogy lefognak.
-
Ha ki akarod próbálni, csináld végig, különben bele se kezdj. Elveszítheted a barátnőidet, a feleségeidet, a rokonaidat, a munkáidat, még az eszedet is. Lehet, hogy 3-4 napig nem eszel. Fagyosodsz a parkban egy padon. Börtönbe kerülhetsz. Kinevethetnek, gúnyolhatnak, elszigetelődhetsz. Az elszigetelődés jutalom, a többi próbára teszi a kitartásodat, hogy mennyire vagy elszánt és megteszed az elutasítás ellenére, és bár furcsa, de jobb lesz mindennél, amit elképzeltél. Ha ki akarod próbálni, csináld végig. Semmihez sem fogható érzés. Egyedül maradsz az istenekkel és az éjszakák ragyogni fognak a tûztől. A tökéletes nevetés felé halad az életed. Ez az egyetlen jó küzdelem.
-
Amikor kifogások mögé bújsz, valójában elkezdesz magadnak hazudni. Ha pedig ezt teszed, akkor egy idő után elkezded nem szeretni magad, de folyamatosan átégsz attól, nehogy kiderüljön, hogy mennyire bizonytalan vagy, miközben sokan erősnek gondolnak. Emiatt elkezdesz játszmázni, mert mindenáron meg akarod győzni a másikat az igazadról, holott valójában elmenekülsz a felelősségvállalás elől, hogy mindezért igazából te vagy a hunyó. Ennek a folyamatnak az az eredménye, hogy már alig, vagy nem is szereted saját magadat sem.
Csernus Imre