Nem érdeke (...) a kormányoknak, hogy boldog legyél, mert ha boldog vagy, akkor nem félsz semmitől és nincs szükséged rá, hogy megvédjen a kormány. Viszont amikor félsz és el vagy szeparálva, akkor várod, hogy valaki megmentsen. Akkor jelenik meg a kormány mint megmentő.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem a népnek kell félnie a kormánytól, hanem a kormánynak a néptől.
2. Ha félsz, az normális dolog (...). Jobb, mint ha nem félnél. Mert ha nem félsz, akkor alighanem elbíztad magad, és aki elbízza magát, az nagy bajban van. Charles Martin
3. Nem kell látni a holnapot ahhoz, hogy boldog lehess. Elég érezni, hogy nincs miért aggódnod. Oravecz Nóra
4. A kormányok meggyőződésre épülnek. Nem szabadságra. Nem igazságosságra. Nem erőre. Azért léteznek, mert az emberek azt hiszik, hogy léteznek. Mert nem tesznek fel kérdéseket. James S. A. Corey
5. Nem baj, ha szomorú vagy, nem baj, ha sírsz. Nem az a dolgod, hogy mosolyogj, vagy elrejtsd az igazságot, csak hogy mások jobban érezzék magukat. Tartsd távol magad azoktól, akik megpróbálják elhallgattatni a fájdalmadat. Szabad szomorúnak lenned, szabad beszélned a fájdalmadról, és szabad támogatást kérned. Elias Baar
6. Senki sem törődik azzal, hogy mit akarsz. Ha el kell, hogy csavarják a fejedet, el fogják és semmit sem tudsz tenni ellene. Jobb, ha elfogadod és nem ellenkezel. Inkább élvezd. Egyébként is: mitől félted magad? Ezt is túl fogod élni. Oravecz Nóra
7. Ha az emberek úgy érzik, a kormány nem segít nekik, akkor felmerülhet a kérdés: mire való egyáltalán a kormány? Tim Marshall
8. Azt, hogy mitől vagy boldog, nem lehet megmondani. Mert nem kell hozzá semmi. Ha valaki válaszolni tud a mitől kérdésére, már nem boldog, csak örül. Müller Péter
9. A boldogság nem függ a sikerességtől. A nem nyerés félelme állandóan gátolja az örömérzetet. De amikor már nem akar mindenáron nyerni, abban a pillanatban szabaddá válik.
10. Amikor boldog az ember, olyan boldog, hogy nem érzi szükségét Istennek; sőt, mintha Isten kéréseivel egyenesen megzavarná ezt a boldogságot. Ám ha az ember észhez tér és hálával, dicsérettel fordul őfelé, akkor Isten - úgy tûnik - tárt karokkal fogadja. De mit talál az ember a kétségbeesés, a szükség órájában, amikor minden más segítség hiábavaló? Egy arcába csapódott ajtót, és a nehéz lakat kattanását, egyszer, kétszer, amint rázáródik. Clive Staples Lewis