Nem érdekel, mit gondolsz, most a fájdalom vakít el, Mert utálom, ha valaki játszik a szívemmel, Add vissza nekem, ez a játszma véget ért!

Kapcsolódó idézetek

1. Nem akarok többé játszani, Tudom jól, hogy minden erről szól. Ma lehetek én a gyenge, szívem tele félelemmel, S mégis te vagy az, aki körbe ér és visszatér. Keresztes Ildikó
2. Ez a vonat már elment, engem már nem érdekelsz, Amennyi rosszat kaptam tőled, abból százat érdemelsz. Én a szívemet adtam, te mégis megfeszítettél, de majd gondolj arra vissza, akkor mit is veszítettél. Children of Distance
3. Az élet igazságtalan. Amit a szíveddel értelem nélkül szeretsz, azt az elméd megtagadja, mert nem fogja fel, hogy aminek a szíved megadta magát, azt az elméd mindenáron legyőzné. Én pedig követtem, mert győzni sokkal könnyebb, mint szeretni. Egy új játékba kezdtem, amit ugyan ésszel megnyerhetek, de akkor vállalnom kell, hogy a szívem vereséget szenved, és örök sötétségbe borul, bármilyen fény is vetül rá.
4. Feledni akartad az éveidet? (...) Játszani akartál, mindenáron, holott ez az ismeretlen játszma nem neked való? Azt hitted, gyermek lehetsz újra? Ahhoz más arc kellett volna, barátocskám, nem a tied. Vége a mulatságnak, tessék fizetni. Bezárultak a kapuk, a magány következik, az ûr, a pusztaság; zokogás, amit senki se hall meg többé. Dino Buzzati
5. Némán akarok állni, ha már ezt elmondtam neked, Megsüketülni gyorsan, ne halljam, mit tettem veled. Megvakulnék inkább, ne lássam könnyben a szemed, Végül meghalnék, hogy visszaadjam újra az életed.
6. A szerelem, akár a fájdalom, elvakítja az embert. Elfeledteti, amit nem tud, hogy csak arra a néhány részletre összpontosítson, ami mindennél többet jelent. Jodi Lynn Picoult
7. Egyszerûen nem akarok itt lenni. Nem akarlak hazakísérni. Nem akarom, hogy a barátaim rólam beszéljenek, és nem akarom veled tölteni az időm. Úgy teszel, mintha barátok volnánk, de nem vagyunk azok. Nem vagyunk semmik. Azt akarom, hogy az egésznek legyen már vége, és visszatérhessek a megszokott életemhez. Nicholas Sparks
8. Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak, és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz. Kovács Ákos
9. Mindent látok a szemedben, Hogy játék vagyok már csak a kezedben. Mondd, miért csak az a jó, ami nekem fáj, Pedig más voltál, Velem más voltál.
10. Õ nem ember (...), és nincs joga irgalomra. Neki adtam a szívemet, ő elvette, összetörte, s engem félholtan dobott el magától. Szívével érez az ember(...), s mivel ő összetörte az enyémet, nem tudok érezni semmit irányába. Emily Bronte