Feledni akartad az éveidet? (...) Játszani akartál, mindenáron, holott ez az ismeretlen játszma nem neked való? Azt hitted, gyermek lehetsz újra? Ahhoz más arc kellett volna, barátocskám, nem a tied. Vége a mulatságnak, tessék fizetni. Bezárultak a kapuk, a magány következik, az ûr, a pusztaság; zokogás, amit senki se hall meg többé.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem akarok többé játszani, Tudom jól, hogy minden erről szól. Ma lehetek én a gyenge, szívem tele félelemmel, S mégis te vagy az, aki körbe ér és visszatér. Keresztes Ildikó
2. Magad vagy hát az ûrrel. Világnyi csend körötted. Magad kivel hitesd már? Ne tartsd tovább a könnyed. Nem láthat senki, senki. Magad látod magad csak. (...) Magad vagy. Valld be végre, hogy régesrég ijeszt már mi egykor lelkesített. Baranyi Ferenc
3. Egyszer úgyis mindenki ráakad valakire, aki közli, hogy az ifjúság véget ért. Most te jössz. Jó mulatást!
4. Nem érdekel, mit gondolsz, most a fájdalom vakít el, Mert utálom, ha valaki játszik a szívemmel, Add vissza nekem, ez a játszma véget ért!
5. Fogy az idő, bezár egy ajtó -, titok a vér, a könny, a jajszó... Ölel a bûn, a csókja fullaszt, legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már. Zséda
6. Nekem játék, neked szerelem, neked fény, nekem a végtelen. A közös bûn, a hiányzó értelem. Mi neked küzdelem, nekem a félelem. Talán egy más korban, egy más létben vége lesz a láznak, De most ami volt, s ami lesz, odaadod másnak. Ez most a búcsú és a kezdet is. Ez most fájni fog, még ha tudjuk is. Kormorán
7. Egy nap (...) belátod, hogy soha többé nem leszel gyerek. Nem éled át még egyszer annak a kornak egyetlen óráját, egyetlen percét sem. Jacek Dukaj
8. Felnőtt, de rá kellet jönnie, a felnőttség korántsem olyan, mint amilyennek gyermekfejjel elképzelte. Akkoriban úgy gondolta, eljön majd a nap, amikor dönt, s félreteszi játékait. De egyáltalán nem így történt - csupán az érdeklődés hunyt ki benne irántuk. A játék mind kevesebbet és kevesebbet jelentett, a gyermekkor édes emlékeire az évek pora rárakódott, s azok lassanként feledésbe merültek. Stephen King
9. Ne haragudj. Te már magadra csuktál minden ajtót. Voltál, ki lenni tudtál, tépelődni kár ezen. Én tudom, a veszteség mekkora. Nem értetted meg, ki voltál nekem. Ne is értsd meg soha. Lakatos István (költő)
10. Ami a gyerekkoromból kimaradt, az végérvényesen, örökre elveszett. Azt senki sem fogja utánam hozni, azért senki sem kárpótolhat. Feldmár András