Ugrás a tartalomra
Nem megyek hozzád már évek óta
hittem így könnyebb lesz talán
de nem kudarcba fulladt minden próba
te vagy az egyetlen hiány.
Kapcsolódó idézetek
-
Hidd el, hogy nem rosszból mondom neked el,
Minden napod ugyanaz a monoton menet,
Az évek csak telnek, de nem repülnek,
A vágyaid veled együtt elmerülnek.
Depresszió
-
Még annyi mindent mondhatnék neked,
mégis évek óta írok egy levelet.
Csak egyetlen sornyi hazugság - röviden:
"Már megtanultam élni nélküled."
-
Egy újabb nap nélküled,
a reményt táplálva, arra várva,
hátha holnap máshogy lesz.
Semmi nem jó nélküled,
itt ragadtam a magányban, megjátszva,
hogy minden rendben lesz.
Leiner Laura
-
Elfelejtettem bízni, bízni magamban és az életben. Hinni, hogy mindig lehet jobb, hogy mindig van más, ha valami nem sikerül. S hinni abban, hogy az ember nem csak egyféleképpen lehet boldog, és néha az egészen jelentéktelen dolgok jelentik a legtöbbet.
Zakály Viktória
-
Miért nem voltam én jobb hozzád?
Erre válaszolni túl nehéz, s a magány úgy fáj...
Egyedül az emlék, ami bennem él, még mindig hallom csengő hangját.
Téged elfeledni túl nehéz, minden téged vár.
Caramel
-
Nem hallom a hangod, nem látom az arcod,
Hiába mennék utánad, nem nyílnak az ajtók.
Minden olyan szürke, hiába a sok lány,
Egyik sem olyan igazán, amilyen te voltál.
-
Hiányozni fogsz. Tudom, azt hiszed, sosem figyelek rád, és nem is szeretlek, mert folyton azt mondod, hogy ezt ne csináljam, azt ne csináljam. De jobb volna, ha mondanád, és én legföljebb nem szívesen hallgatnám, mint hogy itt se légy, és sose mondj semmit.
Isaac Asimov
-
Sajnálom, ha nem vagyok kéznél, ha szükség lenne rám,
Már megbántam, de hidd el, tényleg nem minden az én hibám.
Ugyanúgy emberből vagyok, én is elrontom,
De megpróbálom, a többi nem feltétlenül az én gondom.
Children of Distance
-
A kapcsolatok mindig bizonytalanok, és én sosem vagyok képes kommunikálni, mert folyton magamat hibáztatom akkor is, amikor nem kellene, mert minden kudarccal egyre távolabb kerültem magamtól, a kicsiktől és tőled.
-
Régóta nem jutott el a szívemig senki,
Olyan elveszettnek éreztem magam.
Régóta nem varázsolt el igazán semmi,
Néha minden egyes percet átkoztam.
De amikor jöttél, lágyan átöleltél,
És valahogy mindent olyan egyszerûvé tettél.